A tegnapi kormányülés kezdetén Viorica Dăncilă közölte, tárgyalt Iohannis elnökkel, és reményei szerint rövidesen választ kap javaslataira. „Stabilitásra és a kormányzás folytonosságára van szükségünk. Ma beszéltem az államelnökkel a miniszterek kinevezéséről, arról a három tárcáról van szó, amelyeket jelenleg ügyvivő miniszter vezet. Minden miniszterjelöltről és a kormányfőhelyettesre tett javaslatról is külön tárgyaltunk. Remélem, rövid időn belül választ kapunk az államfőtől” – mondta a kormányfő. Hozzátette, rövidesen a Szociáldemokrata Párt vezetőségén belül, majd a koalíciós partnerrel is tárgyalásra kerül sor. „Olyan döntést fogunk hozni, amely tükrözi majd az állampolgárok referendumon kifejezésre juttatott akaratát. Véleményem szerint a megoldást egy törvénymódosítás jelentheti, amelyet a parlament vitat meg és fogad majd el” – tette hozzá.

A minisztercsere kapcsán tegnap az államfő kijelentette, nem adja hozzájárulását Titus Corlăţean kinevezéséhez. „Titus Corlăţean semminek nem lesz a minisztere” – nyomatékosította az államfő, aki azzal indokolta döntését, hogy Corlăţean felelős a 2014-es választásokon történt „katasztrófáért”.

Nem mondanak le

Indokolatlannak tartja a lemondását sürgető államfői kérést Carmen Dan belügyminiszter, s hasonlóan vélekedik a külügyi tárcát vezető Teodor Meleşcanu is. Mint arról beszámoltunk, Iohannis szerint a két tárcavezetőt terheli a politikai felelősség azért, hogy a vasárnapi európai parlamenti választáson és népszavazáson sok román állampolgár a rossz szervezés miatt nem tudott élni választójogával. A román diplomácia vezetője úgy véli: „ahhoz, hogy menesztésről beszéljünk, indokoknak is lenniük kellene”.

Meleşcanu azt nyilatkozta, maga az államfő a felelős azért, hogy a külföldi szavazókörzetekben a vártnál nagyobb zsúfoltság alakult ki, mert rászervezte az európai parlamenti választásokra az igazságszolgáltatással kapcsolatos népszavazást. Rámutatott: az államfő két héttel azután jelentette be, hogy a választások napján népszavazást szervez, hogy már kijelölték a külföldi szavazókörzeteket.

„Ennek következtében abból a két másodpercből, amennyit tartott volna általában a szavazás az európai parlamenti választásokon, hat-hét perc lett, és természetesen nem jutott idő mindenki számára, hogy szavazzon, különösen a zsúfolt körzetekben” – mondta. Hozzátette: nem ő, hanem a nagykövetségek és a konzulátusok döntöttek a szavazókörzetek számáról az előzetesen beérkezett jelzések alapján, aminek teljes egészében eleget tettek. Számítása szerint a 400 szavazókörzetből csak 40-ben voltak problémák, ezeket kivizsgálják. Ami az államfő kijelentését illeti, Meleşcanu azt mondta, hogy a menesztésre vonatkozó kérést konkrét tényekkel szokás alátámasztani, nem „gondolatok alapján”, nyomásgyakorlásszerűen beterjeszteni.

Carmen Dan úgy véli, a belföldi szavazás megszervezésében és folyamatában nem voltak fennakadások vagy szabálytalanságok, emiatt indokolatlannak tartja a távozását sürgető államfői kérést. „Senki számára nem jelent meglepetést, hogy az államelnök lemondásra szólított fel. Azt válaszolom tehát neki politikailag, hogy nem félemlítenek meg ezek a sürgető kérések. Csak abban az esetben mondok le tisztségemről, ha a párt, amelynek tagja vagyok, kérni fogja tőlem” – fejtette ki a belügyminiszter.

Elmondása szerint jó körülmények között zajlott vasárnap a belföldi szavazás, nincsenek bizonyítékok esetleges csalásokra, és ami a szavazókörzetek számát illeti, több mint százzal volt több idén, mint a 2016-os parlamenti választásokon, amelyet a volt technokrata kormány szervezett meg.