Még az utolsó percben, múlt szombaton a nagy hazafi, Gheorghe Funar tett egy erőfeszítést, és szervezett egy tüntetést –  amelyen néhány tucatnyian vettek részt – „a romániai, csíksomlyói pápalátogatás ellen, amelyet a budapesti magyar hatóságok az RMDSZ-szel együtt szerveztek”. Tábláikra Ferenc pápát eretnekként, Daniel pátriárkát az ortodoxia elárulójaként festették fel.

De nemcsak a funarióták, hanem más, magukat szakértőknek tekintők is aggódnak a pápa csíksomlyói jelenléte miatt, még a távoli Amerikában is, ez egy ottani jezsuita lapból derült ki, már áprilisban. Egy Marc Rosco Loustau nevű egyházi ember, egyetemi tanár, aki románul és magyarul is tud, megírta: „Európa jobboldali populistái kihasználják Ferenc pápa csíksomlyói látogatását, hogy nekimenjenek a bevándorlóknak és a menekülteknek”. Az említett „pápai tanácsadó” bemutatja Csíksomlyót, és megjegyzi, hogy az immár száz esztendeje 250 mérföldre található a magyar határtól, de e fölött a tény fölött az itteni magyarok könnyedén átsiklanak. „Az első világháború után a határok változtak, de a magyarok elméjében mégis ugyanott maradtak.” Azt is írja, hogy „Csíksomlyó a jobboldali populisták kedvenc helye, akik szeretik a nagy tömeget és az intenzív vallásos hitet”. Sokan imádkozni mennek, de mint sejteti, erre mások politikai motivációból vállalkoznak. Meg olyanokat is penget, hogy „Semjén Zsoltnak (a magyar miniszterelnök-helyettesnek) foglalt helye van az oltárral szemben, térde gyakorlatilag összeér az erdélyi katolikus érsek térdével”. (Azt már nem is említi, de ki tudja, miket sugdos fülébe?) Bár az egyház és a pápa nem politizál, de azért a Szentatya most megerőltethetné magát, és a prédikációjában „közvetlenül megszólíthatná a magyar politikusokat, és állást foglalhatna Orbán Viktorral szemben” – veti fel Loustau úr. Mivel ő ott, a zarándokhelyen élt, látta, de főleg hallotta, s így írhatja most: tapasztalatból tudja, hogy „a magyarok még mindig éneklik ott a magyar himnuszt”. (Hát nem felháborító?!)

Ezek után nem csoda, ha idehaza is ez az egyik legnagyobb kérdés és gond, amit szakértők felvetettek és rengetegen kommentálnak: „Énekelni fogják-e Csíkszeredában Magyarország himnuszát?” És ez még nem is elég, hiszen köztudott, hogy ezek még a székely himnuszt is minden ünnepi alkalomkor eléneklik. A végén még képesek lesznek azt is elintézni, hogy a pápa a magyar himnuszt egyetemes egyházi énekké nyilvánítsa, hisz már most a református énekeskönyv befejező éneke. A pápának hatalmában áll ilyen ügyekben dönteni, ugyanúgy, ahogy VI. Sándor pápa is tette, amikor 1500. augusztus 9-én elrendelte a déli harangozást, amiről a magyarok úgy tartják, hogy Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére szól. A lobbizás nagy dolog, amint tudjuk, a Fiat autógyár még azt is elérte, hogy a gyár nevét belevegyék a miatyánkba: Fiat voluntas tua (Legyen meg te akaratod). Nemzetféltők aggodalommal tekintenek Ferenc pápa csíksomlyói látogatására, mert ott az igazi hazafiak szerint a magyar himnusz eléneklésének veszélye mellett fennáll annak kockázata is, hogy netán kikiáltják Erdély függetlenségét, de legalábbis Székelyföld autonómiáját, ezáltal így vagy úgy Románia szétdarabolását.

Már az sem jó, hogy megengedték azt, hogy a pápalátogatásra zászlót vigyenek a résztvevők, mert ki tudja, milyen lobogókat fognak oda vinni? Azt tudjuk, hogy bármiféle fegyvert tilos vinni, de körömvágót, sőt, még székely buletint, azaz bicskát sem szabad hordani. Nagy csomagokat, házi kedvenceket, gyúlékony anyagot, üveget és szeszes italt úgyszintén tilos vinni. Azt viszont nem értem, hogy bor nélkül hogyan fogják lebonyolítani az egyházi ceremóniát. (Vizet isznak és bort prédikálnak?) A résztvevők vihetnek Somlyóra gyógyszert, összecsukható széket, kicsi esernyőt és – mint már említettem – zászlót is. Arról nem szól az utasítás, hogy a zászlónak lehet-e nyele. Pedig az is veszélyes, mert nyéllel jobban lehet lobogtatni.