Betegek és családok között Jászvásáron
A pápa szombaton Csíksomlyóról érkezett a jászvásári római katolikus püspökség központjába, ahol mintegy 250 ezer, többségében román anyanyelvű katolikus tartozik. Felkereste a helyi székesegyházat, ahol mintegy ezer beteggel találkozott. Az egyházfő áldását adta rájuk, majd sokukkal elbeszélgetett, átölelte és bátorította őket.
Ezt követően az egyházfő a helyi Kultúrpalota előtti téren tartott 25 perces beszédet több tízezer ember előtt, amelynek kezdetén külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat. Hangsúlyozta, hogy a fiataloknak nem szabad elfelejteniük a gyökereiket, azt, hogy honnan indultak, illetve szüleik és nagyszüleik hitét. A pápa szerint a rossz megosztja az embereket, bizalmatlanságot ébreszt köztük, de a Szentlélek emlékeztet, hogy nem arc-, történelem és identitás nélküliek vagyunk, hanem erős szellemi kötelék köt össze, ami minden másnál erősebb. A pápa szerint az egyéni boldogság csak úgy valósulhat meg, ha mást boldoggá teszünk. Kijelentette: szeretet és Isten nélkül az ember nem tud élni a Földön.
Balázsfalva: fel kell lépni a romboló ideológiák ellen
Ferenc pápa szerint – amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették –, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. A katolikus egyházfő közel százezres tömeg előtt beszélt erről Balázsfalván, ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét. Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.
A térség legértékesebb örökségeként említette az 1568-as tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.
„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (.) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött" – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.
A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.
A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam. Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben. Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg 51 éves korában 1950-ben. Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg 51 éves korában a máramarosszigeti börtönben. Ioan Balan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg. Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg 79 éves korában. Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök – aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát – túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.
Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogatott, majd a nagyszebeni repülőtérről indult vissza Rómába.
