Mózes László
Hogy Romániának, e jobb sorsra érdemes országnak megváltásra van szüksége, egyértelmű. Hogy Ferenc pápa elindíthat-e valamiféle megtisztulási, javulási folyamatot, csak remélhető. Az viszont bizonyosság, hogy ennyi jóságra, összefogásra, embertársaink iránti tiszteletre, a gyengék és elesettek felkarolására bátorító üzenetet e társadalom rég nem kapott.
Ferenc pápa háromnapos látogatása ezért is mérföldkő e zilált társadalomban: lehetőséget, utat és irányt mutat ugyanis mindazoknak, akik nem kívánnak belesüppedni a nagy balkáni dagonyába. És ami bátorító, reménykedésre és bizakodásra egyaránt okot adó, az az, hogy a jelek szerint a pápának Romániában vannak követői, százezrek, milliók figyelnek szavára, és talán meg is fontolják jobbító gondolatait.
Ekkora népszerűségnek, tiszteletnek kevesen örülhetnek, mint e napokban Ferenc pápa. Közismert egyszerűsége, szerénysége, embersége miatt szinte rajonganak érte, s nem ok nélkül, hiszen a kivagyiság és az ostobaság hazájában kevesen érdemelnek tiszteletet és tekintélyt. Nem csoda tehát, hogy mindenhol szinte sztárként ünnepelték a pápát, aki a maga alázatosságával, egyszerű, embereket felemelő üzeneteivel meg tudja szólítani és gondolkodásra készteti hallgatóságát, ezért szinte megváltóként köszöntötték és hallgatták.
Ferenc pápára az egész világ figyel – Romániának, Erdélynek és Székelyföldnek e három nap alatt előzmény nélküli ismertséget és elismertséget szerzett –, ugyanis ő olyan vezető, aki nem egyik vagy másik népcsoport vagy nemzet érdekeit képviseli, hanem az örök emberi értékek mellett áll ki. Jól látszott ez romániai látogatásán is: jó érzékű diplomataként mindenik felekezetet, itt élő nemzetiséget próbálta megszólítani, és azáltal, hogy feléjük fordította az arcát, megismertette őket a világgal. Tudása és lehetősége szerint járt el, ennél többet, emberibbet vatikáni egyházfő nem tehet.
Az erdélyi, Kárpát-medencei magyarság számára csíksomlyói látogatása a legfontosabb, bár balázsfalvi üzenete, amelyben a térség legértékesebb örökségeként említette az 1568-as tordai országgyűlést, amikor Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot, s mint fogalmazott, az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját, szintén figyelmet és elismerést kíván. A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, miként látogatásának más helyszíneire is, egyszerű zarándokként érkezett, ezt ő maga is többször hangsúlyozta. Nézetében ugyanis zarándokolni annyit jelent, mint elszakadni bizonyosságainktól és kényelmünktől, s ugyanakkor arra is bátorított, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassuk, hanem inkább tanuljuk meg összevarrni a jövőt szálait. Járjunk hát együtt az úton és tekintsünk előre, és figyeljünk egymásra – üzeni történelmi látogatásán Ferenc pápa, és mutatja is nekünk az utat. Az itt élő népeknek, felekezeteknek nincs is más lehetőségük, esélyük, mint elindulni ezen az úton, és követni a megváltó zarándokot.
