A 2014 és 2020 közötti hét éves uniós költségvetési időszakban a vidékfejlesztési alapból Románia összesen 8,125 milliárd eurót költhet el, amihez a román állam költségvetéséből 1,347 milliárd eurót kell hozzátenni, így összesen 9,472 milliárd euróra lehet pályázni. A pályázható összegek nagy részét az éves és sorozatos kiírások során már sikerült elkölteni, pályázatokkal lefedni, de néhány intézkedésnél maradt még egy kevés pénz. A vezérigazgató nyilatkozata szerint közel 26 millió euró maradt kiírásra a 4.2-es, GBER-séma nevű intézkedésnél, 42 millió euró a 6.3-as, a kisgazdaságok 15 000 eurós támogatásánál, és 42 millió euró a 17.1-es, Prémium a növénykultúrák és állatok biztosítására nevű intézkedésnél. Ezenkívül még van 53 millió euró öntözőrendszerek létesítésére és korszerűsítésére, amit még ebben az évben kiírnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pályázható pénz mind elfogy, és jövőben egyetlen intézkedésre sem lehet majd pályázni.

Adrian Chesnoiu tájékoztatása szerint az általa vezetett ügynökség 2017-től eddig több mint 4,4 milliárd eurót hívott le és fizetett ki a sikeres pályázóknak, illetve ekkora összeget térített meg az unió az ország igényléséből az elszámolások eredményeként. Tavaly az év végén Románia a harmadik helyen állt a lehívási arány tekintetében, idén az év első harmadában viszont visszaesett a 7. helyre. 2017-ben az ügynökség 1,55 milliárd eurót fizetett ki a pályázóknak, tavaly 1,2 milliárdot, 2019-re 1 milliárd euró kifizetése a céljuk, ezzel megközelítik a 60 százalékos lehívási arányt. A jövő évet, mivel nem lesz kiírás, a kifizetéseknek szentelik, és minél hamarabb a teljes összeg kifizetését szeretnék kérni visszatérítésként az uniótól.

Chesnoiu szerint eddig össze­sen több mint 13 milliárd euró értékben érkezett be pályázat az ügynökséghez, ez jóval több, mint a jóváhagyott vidékfejlesztési összeg. De nincs mit tenni, nem lehet a román költségvetésből vagy egyéb forrásokból ezt mind kifizetni, mivel állami támogatásnak számítana, ami nem engedélyezett az unióban. A vezérigazgató nyilatkozata szerint a következő hétéves (2021 és 2028 közötti) időszakban Anglia kilépése következtében közel kétmillió euróval kevesebbet kapnak a vidékfejlesztésre, 6,3 milliárd eurót, legalábbis a mostani javaslat és helyzet szerint. A teljes, vidékfejlesztésre szánt összeg elosztása a tagországok között még nem végleges, minden attól függ, hogy a hazai képviselők mennyire tudnak harcolni a román gazdák érdekében.

A jelenleg pályázható intézkedésekről a helyi vidékfejlesztési hivatal igazgatónője, Cătălina Savin elmondta: péntek déli adatok szerint még mindig van pénz a 16.4-es intézkedésnél (Piaci szereplők partnerségi kapcsolatainak és a helyi piacok kialakításának támogatása). Az országos ügynökséghez a 4,74 milliós pályázati alapra eddig 1,2 millió euró összértékben 13 pályázat érkezett be, az intézkedés június 30-ig pályázható. Még pályázható a GBER-séma meglévő feldolgozók korszerűsítése alfejezete, ide közel 6,5 millió euró értékben enged a számítógépes rendszer pályázatokat feltölteni. A biztosítói díjak visszaigénylését lehetővé tevő fejezetnél meghirdetett 42,8 millió euróra eddig mindössze 35-en pályáztak, az igényelt támogatás elenyésző, mind­össze 63,4 ezer euró. Szintén van még pályázható pénz az öntözőberendezések létesítésére és korszerűsítésére, a 200 millió eurós keretösszegre itt 149 millió euró értékben 151 pályázatot tettek le.

Az igazgatónő adatai szerint kevés pályázat érkezett az 5.1 és 5.2 intézkedésre is. Ezt az intézkedést célirányosan az afrikai sertéspestis visszaszorítására és felszámolására indították.

Az 5.1-es intézkedés két al-összetevőjénél a pályázható összeg, 7,415 millió euró, ide magáncégek, szövetkezetek és termelői csoportok pályázhatnak, 7,36 millió eurós keretösszeg pedig közintézmények – állategészségügy területén működő hatóságok, határátkelő helyeket és vadászterületeket kezelő önkormányzatok – rendelkezésére áll. Az első kategóriába tartozó cégek a pályázati támogatásból fertőtlenítő berendezéseket, a fertőzés elleni védekezésben használt felszereléseket vásárolhatnak, alkalmazottjaik számára öltözőket, zuhanyzókat építhetnek, fedezhetők védőkerítések költségei, amelyek megakadályozzák a vaddisznók érintkezését a házi sertésekkel. A közintézmények fertőtlenítő berendezésekre, diagnosztikai laboratóriumok felszerelésére, a biológiai minták szállítására alkalmas gépjárművek és hűtőkamrák vásárlására költhetik a pénzt. Amíg a magáncégeknél a pályázható összeg fele fogyott el (3,2 millió euró), addig a második kategória mind­össze 909 ezer eurót igényelt.

Az 5.2-es intézkedésnél a pályázható keretösszeg 13,67 millió euró. Olyan sertéstartó telepek pályázhatnak, amelyeknél a sertéspestis 30 százalékos nyereségkiesést okozott. A pályázat maximális értéke 200 ezer euró lehet, és a pályázott pénz a következőkre fordítható: tenyészállatok vásárlása újranépesítésre (természetesen csak az állategészségügyi hatóság beleegyezése után), tenyészállatok vásárlására, de más állatfajjal való benépesítésre vagy az istállóátalakítás költségeinek fedezésére is lehet pályázni, hogy az épület megfeleljen az előírásoknak. A támogatás 100 százalékos, vagyis nem szükséges önrész. Itt még senki nem tett le pályázatot.