A 69. kongresszuson a 49 éves vezető nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy nem végzett tökéletes munkát az elmúlt esztendőkben: „Biztosan követtem el hibákat, próbáltam még jobban végezni a munkámat, de fontos, hogy ma már senki sem beszél a FIFA kapcsán válságról, botrányokról és korrupcióról” – mondta Infantino, hozzátéve, a világszervezet egy „mérgező, már-már kriminális állapotból” került olyan állapotba, amilyenben lennie kell. A kongresszus tapssal fogadta az elnök bejelentését, miszerint a FIFA tartalékai egymilliárdról 2,75 milliárd dollárra nőttek az irányítása alatt.

A pénteken rajtoló franciaországi női világbajnokság kapcsán Infantino kiemelte, a női foci robbanásszerű fejlődés előtt áll, a FIFA-főtitkári posztot nő tölti be a szenegáli Fatma Samoura személyében, és a bizottsági helyek egyötödét is nők foglalják el.

A tisztújítás nem érintette az alelnöki tisztséget, azaz Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökét. Az európai szövetség februári kongresszusán választotta újra a magyar sportvezetőt az UEFA-t képviselő FIFA-alelnöknek, egyúttal saját szervezetében is alelnöknek és végrehajtó bizottsági tagnak.

A mostani FIFA-kongresszus legnagyobb kérdése az lett volna, hogy már a 2022-es, katari vb mezőnyét is megemeljék-e 32 csapatról 48-ra, de ez két hete lekerült a napirendről. A FIFA úgy döntött, hogy az idő rövidsége és az előkészületek előrehaladottsága miatt nem kivitelezhető a létszámbővítés. A 2026-os vb, melyet az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában rendeznek, már 48 csapatos lesz.

A FIFA eddigi elnökei: 1904–1906: Robert Guérin (francia); 1906–1918: Daniel Burley Woolfall (angol); 1921–1954: Jules Rimet (francia); 1954–1955: Rodolphe William Seeldrayers (belga); 1955–1961: Arthur Drewry (angol); 1961–1974: Sir Stanley Rous (angol); 1974–1998: Joao Havelange (brazil); 1998–2015: Joseph Blatter (svájci); 2016– : Gianni Infantino (svájci).