Diplomáciai konfliktusba torkollott az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás: bekérették a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) a budapesti román nagykövetet, de ő nem jelent meg, a román külügyi tárca pedig elutasította a magyar minisztérium parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét, úgy értékelve, hogy a magyar tisztségviselők szították a feszültséget. Közben rongálás miatt vizsgálódik a rendőrség, a Népi Mozgalom Párt (NMP) az RMDSZ-t okolja a történtekért, a kormány és az államfő pedig mélyen hallgat az ügy kapcsán.
A nagykövet gesztusa
Bekérették a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet – mondta péntek délelőtt Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára Budapesten. Az államtitkár kiemelte: miután csütörtök este román szélsőségesek feldúlták a magyar katonai temetőt, magyarellenes provokáció történt, tiltakozó jegyzéket küldtek és bekérették a román nagykövetet, aki „minden udvariasságon és barátságon túlmenően”, központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől – jelentette ki. Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. „Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön” – mutatott rá.
Az államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább, megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett. A román rendvédelmi erők passzívan szemlélték a sírgyalázást, azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat – közölte. Hozzátette: egyelőre három-négy könnyebb sérültről tudnak.
Emlékeztetett: mindez abban az országban történt, amely jelenleg az EU soros elnöke, és ahova néhány napja a pápa látogatott el. Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a „gyalázatos esetet”, és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.
Bukarest a magyarokra mutogat
A bukaresti külügy állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. A külügyminisztérium felidézte: korábban is azt kérte a magyar féltől, hogy tartózkodjon a provokációktól, és ne szítson feszültséget, amit szerinte az úzvölgyi helyzet eltorzított bemutatása, a magyar tisztségviselők nyilvános megszólalásai és közösségi oldalakon megfogalmazott gyújtó hangú bejegyzései tápláltak.
A román fél szerint feszültséget szított az a látogatás is, amelyet „egy magas rangú magyar tisztségviselő” tett a román fél hivatalos meghívása nélkül az úzvölgyi sírkertben. Korábban a Népi Mozgalom Párt a súlyos konfliktusba történt magyar beavatkozásaként értelmezte és elítélte azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon az úzvölgyi katonatemetőben koszorúzott.
Bukarest a békés élőlánc résztvevőit okolja
Bukarest a katonai temető nemzetközi jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A közlemény idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz. Románia budapesti nagykövete a bukaresti külügyminisztérium közlése szerint nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.
A román külügy másfelől maga is tiltakozó jegyzéket juttatott el a magyar félhez, amelyben – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, illetve a Mi Hazánk Mozgalmat nevesítve – azt állítja, hogy magyar szélsőséges, idegengyűlölő és antiszemita csoportok engedély nélküli tüntetésén ismét meggyalázták a román állami jelképeket Románia budapesti nagykövetségénél, és azt követeli, hogy Magyarország vonja felelősségre azokat a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőröket, akik nem léptek közbe ennek megakadályozására.
Vizsgálódik a rendőrség
Rongálás miatt vizsgálódik a rendőrség az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történt incidens nyomán. A csendőrség tudatta: legfőbb feladatának azt tekintette csütörtökön, hogy megelőzze az erőszakos cselekedeteket és a sírok esetleges meggyalázását, ami erős érzelmi hatást gyakorolt volna a jelenlévőkre. Az esemény után a Bákó megyei rendőrség vizsgálta meg a helyszínt, és megállapította, hogy eljárást kell indítani a temető kapujának megrongálói ellen. A csendőrség közölte: noha az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást. Tegnap a csíkszentmártoni önkormányzat képviselői vették számba a temetőben a károkat. Amint egyikük az MTI-nek elmondta: a temetőbe benyomulók összetörték a székely kapu szárnyait, és kihúzták a földből és szétdobálták azoknak a magyar katonáknak a mogyoróágakból rögtönzött névtáblás keresztjeit, amelyekre a negyedik sor betonkereszt került. A magyar katonák fakeresztjeiben és a temető kerítésében azonban nem tettek kárt. A községházi illetékes elmondta: a temetőben dormánfalvi munkásokkal is találkoztak, akik a polgármester megbízásából a kapu megjavításának a lehetőségét mérték fel.
A rendőrség vizsgálódik
Pénteken az online médiában kisfilmek sora jelent meg a csütörtöki incidensről. Ezeken jól láthatóak azok a futballhuligánoknak kinéző fiatalok, akik belülről kitépik a székely kapu szárnyait, majd egyikük a kapuról leszakított deszkával megpróbálja kiütni az MTVA csíkszeredai operatőrének a kezéből a kamerát. Mozgóképek örökítették meg azt is, amint a kerítésre belülről felmászó huligánok zászlórúddal ütlegelik és köpdösik a békésen tiltakozó székelyeket. A podul.ro portál azt is közölte, hogy az úzvölgyi incidens helyszínén tartózkodott Sebastian Gheorghe Cucoș ezredes, a csendőrség parancsnokhelyettese, Carmen Dan belügyminiszter bizalmasa is. Az uh.ro portál szerint a civil ruhás Cucoș vezette fel a temető elé vonuló román tüntetőket, és miután a huligánok betörték a kaput, ő tessékelte be az ortodox papokat az emlékműszentelő ceremóniára. Több román lap arra emlékeztetett: korábban felmerült annak a gyanúja, hogy a román diaszpóra 2018. augusztus 10-én tartott bukaresti tüntetésén Cucoș provokátorai irányításával jelentek meg a téren azok a futballhuligánok, akik erőszakos cselekedetei indokolttá tették a tömegoszlatást.
Az NMP az RMDSZ-t okolja
Az RMDSZ-t hibáztatja az úzvölgyi katonatemetőben történt incidensért és Klaus Johannis elnök közbelépését sürgeti a Traian Băsescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt. A Marius Pașcan ügyvezető elnök által aláírt közlemény úgy értékeli: az RMDSZ Budapest utasítására mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe. A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült politikus szerint az RMDSZ elvesztette hitelét a magyar választók jelentős része előtt, és azért mérgezi a románok és magyarok közötti viszonyt, hogy áldozati szerepben tetszelegve igazolhassa létjogosultságát.
Temetőfoglalás a Hősök napján
Az NMP elnöke szerint az RMDSZ támogatására szoruló bukaresti kormány képtelennek bizonyult kezelni a súlyos helyzetet, ezért szükség van Klaus Iohannis államfő közbelépésére, akinek alkotmányos feladata, hogy közvetítsen az államhatalmi ágak között. Az ellenzéki párt nemzetbiztonsági problémaként értékeli „Magyarország beavatkozását ebbe a súlyos konfliktusba”, konkrétabban azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon felkereste az úzvölgyi katonatemetőt.
Más román párt egyelőre nem foglalt állást az ügyben, a kormányfő és az államelnök sem nyilatkozott.
Egységes magyar állásfoglalás
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a történtekre reagálva azt írta: megengedhetetlen, hogy a román hatóságok elnézzék az öncélú agressziót, a kegyeleti jogok megsértését, mert az ellentmond az Európai Unió Alapjogi Chartája azon elvárásának, hogy Európa népei osztozzanak a közös értékeken alapuló békés jövőben. A minisztérium mély megdöbbenését fejezte ki az úzvölgyi temetőben történt kegyeletsértés miatt, és együttérzését fejezte ki azokkal, akikkel szemben erőszakot alkalmaztak. A magyar kormánypártok közölték: mélységesen elítélik a román szélsőségesek akcióját. A provokációt elfogadhatatlannak nevezték, és kiemelték, hogy a román hatóságoknak lépniük kell, a feszültséget nem növelni, hanem megszüntetni kell.
Az erdélyi magyarok számíthatnak a kormánypártok támogatására – közölte a Fidesz és a KDNP. A Jobbik a katonatemetőnél történt „példátlan incidens” azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését és a temető eredeti állapotának visszaállítását követelte. Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő jelezte: pártja helyesnek tartja, hogy a kormány tiltakozó jegyzéket küldött Romániának és bekérette a nagykövetet. Az LMP elfogadhatatlannak és a nemzetközi szokásjogi normák durva megsértésének nevezte, hogy Románia budapesti nagykövete megtagadta a párbeszédet. A Mi Hazánk Mozgalom is elítélte a román provokációt.
Az RMDSZ a nemzetközi intézményekhez fordul az úzvölgyi katonatemetőben történt „barbár és vandál” tettek miatt – jelentette ki Kelemen Hunor a Radio France International rádióban. „Nem fogunk itt megállni, nem lehet, hogy ez a folt ott maradjon a társadalom arcán. Megteszünk minden törvényes politikai lépést az igazságszolgáltatásban, a nemzetközi fórumokon, megmutatjuk az összes fényképet, az összes felvételt, pontosan úgy, ahogy történt, hogy lása a világ, hogyan viselkedik a többség a kisebbséggel egy rendkívül érzékeny pillanatban. Az Európai Uniótól Románia minden partneréig” – mondta Kelemen, aki szerint csütörtökön Románia „megmutatta igazi arcát” a kisebbségek védelme terén.
Románia igazi arca?
Az MPP a temetőben történt rongálások miatt ismeretlen tettesek ellen tesz feljelentést, kártérítést követelve a sírkertben tett rongálásokért. Közölték, hogy a beadványt jövő hét elején tervezi benyújtani a gyergyószentmiklósi ügyészségre Mezei János pártelnök. A szervezet bízik abban, hogy a rendőrség birtokában lévő dokumentumok alapján rövid időn belül kézre keríthetők és felelősségre vonhatók a tettesek.
Az EMNP is közölte, hogy ismeretlen tettes ellen gyűlöletkeltésért és rongálásért ügyészségi feljelentést tesz a csütörtök esti incidens miatt, amikor „lincshangulat alakult” ki a temetőnél. Az Néppárt a belügyminiszter és a Hargita megyei prefektus lemondását is követeli, valamint nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza.
