Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után, kilencven napon belül, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni, és a kormányalakítással kapcsolatos döntései érvénytelenek lesznek. A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt azonban a határidő után egy nappal, június 8-án, szombaton jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceaniit választotta házelnökké, és Sandut miniszterelnökké. Az újonnan alakult kormánykoalíció pártjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy nem kilencven napjuk, hanem három kalendáriumi hónapjuk volt a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7-e, hanem 9-e.

Az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt azonban alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanii és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előrehozott választást írt ki. Szinte egyidejűleg ezzel az új chişinăui parlament határozatban utasította el Filip legitimitását. Andrei Năstase új belügyminiszter és kormányfő-helyettes égbekiáltó hatalombitorlással vádolta a politikust, az alkotmánybíróság döntését pedig önkényesnek és törvénybe ütközőnek nevezte. Maia Sandu felszólította az állami intézmények vezetőit, mindenekelőtt a biztonsági szolgálatokat, hogy a nép oldalára álljanak és tartsák tiszteletben annak törvényes képviselőit. Sandu amúgy elszánt ellenfele az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Pártnak, amelynek vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolja.

Eközben az ellenzékbe szorult Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chişinău szívében, a parlament épülete előtt. A tüntetők azt skandálták, hogy „Dodon, te hazaáruló” és lemondását követelték. A hazaárulási vádak azt követően merültek fel Dodonnal szemben, hogy a Plahotniuc tulajdonában lévő egyik televízió az előző este sugárzott egy magánbeszélgetésről készült videófelvételt, amelyen az oroszbarát Dodon nyíltan elismeri, hogy pártja rendszeresen kap pénzügyi támogatást Oroszországból, és ha szükségessé válna, a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal fennálló konfliktust akár az ország föderális rendszerűvé tételével is hajlandó lenne megoldani.

Igor Dodon, a hivatalából vasárnap felmentett moldovai elnök nemzetközi közvetítést kért a moldovai belpolitikai válság rendezése érdekében. „A nemzetközi partnereinkhez fordultunk, hogy amennyiben lehetséges, közvetítőkként lépjenek fel. Hadd jöjjenek ide, és hozzanak létre egy három-öt tagú csoportot a békés hatalomátadás érdekében. Ha ez nem sikerülne, akkor békés tüntetésekre szólítjuk az utcákra az embereket” – hangoztatta Dodon a parlamentben mondott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az egyetlen kiutat az alkotmányos válságból a „nemzetközi nyomás” és „az elszánt belső ellenállás” jelenti a hatalombitorlóval szemben.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös közleményében azt írta, hogy az unió elismeri a parlament által szombaton hozott döntéseket, így a kormánykoalíció létrehozását is, és kész együttműködni a legitim kormánnyal a reformok iránti elkötelezettség és a társulási szerződésben lefektetett fő elvek alapján. Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból. Washington szerint érvényt kell szerezni a februári választáson megnyilvánult népakaratnak mindenfajta beavatkozás nélkül. Oroszország is kész együttműködni Moldova új koalíciós kormányával – közölte tegnap a moszkvai külügyminisztérium. Az orosz diplomáciai tárca nyilatkozatban üdvözölte az új chişinăui kormány megalakulását, készségét fejezve ki a kölcsönösen előnyös kétoldalú viszony helyreállítására a 2001-ben kötött barátsági és együttműködési megállapodás alapján.

A 3,5 milliós népességű, Ukrajna és az EU-tag Románia között fekvő kis köztársaság politikailag megosztott, vannak, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének. Moldovát politikai bizonytalanság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül egymilliárd dollárnyi – a GDP mintegy nyolcadának megfelelő – összeget sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben.