Bákó megye prefektusa – korábbi bejelentésétől eltérően – még mindig nem támadta meg a közigazgatási bíróságon azt az építési engedélyt, amelyet a dormánfalvi polgármesteri hivatal állított ki maga számára az úzvölgyi katonatemető átalakítására. A magyar külügyminiszter ugyanakkor a temető eredeti állapotának helyreállítását szorgalmazza.
A Bákó megyei prefektusi hivatal korábban június 7-ig adott haladékot a dormánfalvi polgármesternek álláspontja megvédésére, és közölte: ha ez a megnevezett határidőig nem történik meg, a közigazgatási bíróságon támadja meg az okmányt. A Maricica Luminiţa Coşa prefektus által indított per az építési engedély hatályának a felfüggesztését jelentené a jogerős ítélet kimondásáig. A prefektusi hivatal szóvivője tegnap azt nyilatkozta: június 4-én a Hősök Emléke Országos Hivatalt (ONCE) is megkérdezték arról, hogy hozzájárult-e a temető átalakításához, és amíg nem kapnak választ, nem dönthetnek a közigazgatási per elindításáról.
A prefektust még május 9-én kérte fel az Állami Építkezési Felügyelőség, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A felügyelőség törvénytelennek tartotta az építési engedélyt, mert a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. Ezt követően május 9-én a művelődési minisztérium, június 3-án pedig a védelmi minisztérium is közölte, hogy a temető átalakításához nem járult hozzá, pedig szükséges lett volna. A prefektusi hivatal szóvivőjének közlése szerint Dormánfalva polgármesterét május 31-én szólították fel, hogy tisztázza a helyzetet, a polgármester azonban a június 10-én keltezett válaszában fenntartotta, hogy törvényesen járt el. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy még ezen a héten megkapják az ONCE válaszát, és dönthetnek arról, hogy a bírósághoz fordulnak-e az engedély megsemmisítése ügyében.
A prefektus korábban egy másik közigazgatási pert is kilátásba helyezett az úzvölgyi temető ügyében. Június 4-én június 25-ig adott haladékot a dormánfalvi önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a határozatát, amellyel március 29-én saját közvagyonává nyilvánította a temető területét.
Bákó megye prefektusának egy hónap sem volt elegendő arra, hogy közigazgatási pert indítson a temető átalakítása miatt, noha több állami hivatal jelezte a törvénytelenséget. Ezzel szemben Hargita megye prefektusa május 29-én egyetlen nap alatt összeállította és benyújtotta azt az iratcsomót, amellyel megtámadta Csíkszentmártonnak a temető bezárására vonatkozó határozatát.
Szijjártó sürget
Az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának helyreállítását, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várja el a magyar kormány a román hatóságoktól – közölte a külgazdasági és külügyminiszter tegnap az Országgyűlésben. Szijjártó Péter elmondta: a kormány egyetért az RMDSZ-szel, amely valós párbeszédet, valamint a törvényesség, azaz a sírkert eredeti állapotának helyreállítását akarja.
„Mi ezt tekintjük az egyetlenegy elfogadható döntésnek, fejleménynek” – fogalmazott, és megerősítette: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a múlt heti úzvölgyi történéseket, valamint azt a folyamatot, amely a történtekhez vezetett. Elfogadhatatlan a sírgyalázás, a kegyeletsértés, a történelmi tények tudatos meghamisítása és a temetőben magyar emberekkel szemben alkalmazott erőszak – jelentette ki. Hozzátette: a román hatóságoktól elvárják, hogy kivizsgálják az erőszakos eseményeket, az elkövetőket pedig büntessék meg, illetve akadályozzák meg, hogy a jövőben ilyen előfordulhasson. A miniszter szerint az ügyben a jogi, a ténybeli és a morális igazság is Magyarország oldalán van. Közölte: a katonai temetőben alapvetően és többségében magyar katonák nyugszanak, minden releváns dokumentum ezt támasztja alá. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie .
A miniszter Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalására válaszolt. A kormánypárti politikus úgy értékelt: „Június 6-án a katonatemetőben egy szűk soviniszta csoport akcióját lehetett látni, az ő céljuk az, hogy eltöröljék Erdélyből a magyar múltat és ezzel a magyar jelent is. Joggal várjuk el a román hatóságoktól, hogy megakadályozzák a további hasonló eseményeket.”
Kitervelt provokáció volt
„Előre kitervelt és gondosan felépített provokációnak tartom az úzvölgyi temetőnél történteket, annak ellenére, hogy a történelem és a hagyomány is szolgáltathat alapot az ilyen incidensekre. Azonban az, hogy egy szélsőséges csoport megjelenik és randalírozni kezd, nem a véletlen műve” – nyilatkozta a Transindex portálnak Smaranda Enache neves emberi jogi aktivista az úzvölgyi konfliktusról.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint ahhoz a döntéshez, hogy egy polgármester román sírokat hozzon létre egy magyar temetőben, valakinek a biztatása kellett. Smaranda Enache elmondta: az, hogy szervezetten érkeztek szurkolói csoportok a helyszínre, számára provokációnak tűnik, amelyet „szélsőséges csoportok rendeztek: a Noua Dreaptă, a Vasgárda hívei, de még Traian Băsescu volt elnök csoportjai is, akik egyre inkább átveszik Vadim Tudor elveit, és ezzel próbálnak pártjuknak új arculatot adni”. A Pro Európa Liga elnöke azt sem helyesli, hogy az RMDSZ és általában a magyar politikusok nem jöttek rá az első pillanattól kezdve, hogy ez provokáció lehet, és „taktikai hibának” tartja, hogy elmentek a helyszínre. „Tudom, hogy itt érzelmekről van szó, és meg kell védeni a közösség jogait, de harminc év után észre kellene venni, amikor provokáció történik, és nem jó partnernek lenni ebben” – vélekedett.
Hozzátette: „az is jól látszik, hogy a szélsőséges nacionalizmus még mindig hívekre talál Romániában is”. Mint mondta, sok elemző beszél arról, amikor Nyugat-Európában vizsgálják a szélsőségeket, hogy geopolitikai érdekek fűződnek ezekhez, többször van példa orosz titkosszolgálati részvételre, beleavatkoznak a választásokba is. „Nekem az 1990-es eseményekkor is az volt az érzésem, hogy ott is létezett egy geostratégiai érdek. Románia sorsa még nem volt tisztán eldőlve, nem lehetett tudni, hogy Nyugat-Európához zárkózik fel, vagy része lesz egy oroszok által vezetett struktúrának, de minderre nem volt bizonyíték.” A szélsőséges csoportokat fel tudják használni a titkosszolgálatok, és fel tudják tüzelni őket. Az Európai Unió most a legnagyobb krízisén megy keresztül, sok az ellentét, és sokan azt mondják, hogy bele is fog halni ebbe, és „amikor hagyjuk magunkat ilyen forgatókönyvekbe belesodorni”, arra is figyelni kell, hogy kinek érdeke az ellentétek szítása népek és államok között. Elsősorban radikális csoportokról van szó, akiket valaki megszervezett, és ezek a szervezők kapcsolatban lehetnek akár az orosz titkosszolgálatokkal is.
„Az ilyen forgatókönyveknek általában van egy felépítése, és tisztában kell lennünk azzal, hogy ez lehet egy provokációsorozat kezdete vagy főpróbája is (...).” Smaranda Enache szerint „Erdélyben ez most nem sikerülhet”, mert a marosvásárhelyi események „egyféle antitestet termeltek az erdélyiekben, vannak konfliktusok, van nézeteltérés, de nincs kereset az erőszakra”, és az erdélyi összefogás és identitás is megerősödött mostanában. „Most úgy néz ki, hogy Kárpátokon kívüli csoportokat próbálnak mobilizálni, mert Erdélyben nincs kereslet a Funar-féle politikusok irracionális szövegeire, hiába próbálják szítani a feszültséget.”
Smaranda Enache elmondta: nyarait egy román-magyar községben tölti, és a napokban beszélt az emberekkel az utcán Úzvölgyével kapcsolatosan. „Azt mondják, hogy mindenki fogja vissza magát, mert ilyen akciókra semmi szükség nincs”, és „az az általános vélemény, hogy mindig is jól megfért a két közösség egymás mellett”.
