Az idegengyűlölő populizmus és a rasszista gyűlöletbeszéd jellemezte az európai politikai környezetet 2018-ban – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) tegnap közzétett jelentésében.
A gazdasági, geopolitikai és technológiai változások miatt növekvÅ‘ aggodalomra épÃtÅ‘, a bevándorlókat és kisebbségeket okoló populista politikusok a társadalmak nemzeti, etnikai, illetve vallási megosztását célozzák – fogalmazott a bizottság. A jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy nemcsak egyes szélsÅ‘séges politikusok fejtettek ki ilyen nézeteket, hanem a politikai pártok és a nemzeti kormányok is. A faji felsÅ‘bbrendűséget hirdetÅ‘ ideológiák veszélyt jelentenek a befogadó társadalmakra – húzták alá.
Az ECRI az álhÃrek növekvÅ‘ terjedésére is felhÃvta a figyelmet, amelyek gyakran torzÃtott képet mutatnak a kiszolgáltatott, fÅ‘ként kisebbségeket tömörÃtÅ‘ csoportokról. A szakértÅ‘k jelentésükben felszólÃtották a politikusokat és a vallási vezetÅ‘ket, hogy ne pusztán a gyűlöletbeszéd használatát kerüljék, hanem határozottan lépjenek fel ellene.
A jelentés kiemelte, hogy 2018-ban rendkÃvül alacsony volt a nemzetközi védelemre jogosult menekültek munkaerÅ‘piaci részvételi aránya, különösen a nÅ‘k körében. A tagállamoknak fokozniuk kell az érintettek foglalkoztatásával kapcsolatos társadalmi, gazdasági és kulturális akadályok leküzdésére irányuló törekvéseiket – fogalmaztak.
Kijelentették, hogy az iszlámfóbia és a bevándorlók elleni hangulatkeltés a legtöbb tagállamban még mindig elterjedt, a muzulmán nÅ‘k gyakran verbális erÅ‘szak célpontjai. Azok az afrikai származásúak, akik Európában születtek, vagy hosszú ideje élnek a kontinensen, szintén egyre nagyobb társadalmi elutasÃtással szembesültek tavaly – közölték.
Aláhúzták: a zsidó közösségek és a nemzeti hatóságok közötti szoros együttműködés bizonyÃtottan hatékony eszköz az antiszemitizmus ellen. Az európai zsidók azonban továbbra is gyűlölettel vagy konkrét erÅ‘szakkal szembesülnek, amelyet az elkövetÅ‘k gyakran az izraeli kormány intézkedéseire adott válaszként hajtanak végre. Az antiszemita megnyilvánulásokat még határozottabban el kell utasÃtani – emelték ki.
A jelentés szerint a romák továbbra is Európa egyik leginkább társadalom peremére szorult közössége. Számos elÅ‘relépés mellett még mindig nem történt meg a romák támogatásának szükséges mértékű növelése, ami elengedhetetlen a szegénység és a társadalmi kirekesztés, valamint a kirekesztettség ördögi körének megszakÃtásához – tették hozzá a jelentéstevÅ‘k.
