Az úzvölgyi katonai temető ügye is szerepel az ellenzéki pártok által tegnap beterjesztett bizalmatlansági indítványban, amelyről a parlament várhatóan jövő kedden fog szavazni. Közben a román védelmi minisztérium tárgyalást javasolt Magyarországnak a katonai temetők, kifejezetten az úzvölgyi sírkert ügyében.
A bizalmatlansági indítványt tegnap terjesztették be és olvasták fel a parlament két házának együttes ülésén. Az ellenzék a május 26-i európai parlamenti választás után döntött úgy, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be, miután az SZDP történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredményt ért el, a kisebbik koalíciós párt, az LDSZ pedig be sem jutott az európai törvényhozásba. A kezdeményezők szerint a választás után egyértelművé vált, hogy távoznia kell ennek a „mérgező kormánynak”, amely megosztotta a társadalmat az igazságügyi törvények vitatott módosításával, „merényletet követett el a jogállamiság és a demokrácia ellen”, illetve „eljátszotta az ország modernizálásának lehetőségét”. Az Úzvölgyén történtekről az került bele, hogy a kormánynak már egy hónapja tudomása volt Dormánfalva Polgármesteri Hivatala által a katonai temetőnél elkövetett törvénytelenségekről, ennek ellenére nem volt hajlandó párbeszédet kezdeményezni és gyorsan rendezni a nézeteltérést. A kormány rendelkezett ugyan megoldásokkal, de nem alkalmazta azokat, ehelyett káoszt és bizalmatlanságot keltett az állami intézményekkel szemben – olvasható az indítványban.
A bizalmatlansági indítványt az NLP terjesztette be, de támogatja az MRSZ, Traian Băsescu és Victor Ponta pártja, valamint az RMDSZ is, amely az EP-választás előtt három nappal függesztette fel a kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodását a katonai temetőnél történtek miatt. Az indítvány széles körű támogatottsága ellenére egyelőre nincs elegendő szavazat a kormánybuktatáshoz: ehhez még mintegy 20 voksra lenne szükség, amit csak a kormánypártok honatyái részéről szerezhetne meg az ellenzék. A szociáldemokraták azonban már bejelentették, hogy nem szavaznak, csak a létszámot biztosítják a bizalmatlansági indítvány vitáján.
A román külügy megbeszéléseket javasol
Találkozót indítványoz a román védelmi minisztérium a magyar szaktárca illetékeseivel a katonai temetők kérdésének megbeszélésére, különös tekintettel az úzvölgyi sírkertre. A tárgyalásokra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) és a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum közvetítésével június 24-e és 28-a között Bukarestben kerülne sor.
A román védelmi tárca közleménye szerint a megbeszéléseken az úzvölgyi temető körül kialakult helyzet is terítékre kerülne, tekintetbe véve a két ország között 2008. március 6-án aláírt kormányszintű megállapodást, amely a Romániában levő magyar, illetve a Magyarországon levő román hadisírok helyzetét hivatott rendezni, valamint a román–magyar jószomszédi viszonyt szentesítő, 1996-ban Temesváron megkötött szerződést. A közlemény szerint a román védelmi minisztérium várja a magyar fél válaszát.
A belügy félretájékoztat
„Elfogadhatatlannak tartjuk a belügyminiszter Úzvölgyével kapcsolatos nyilatkozatát, erőszakos bajkeverők egyértelműen csak egyik oldalon voltak. Az imádkozó, békésen tüntető magyar embereket nem nevezheti bajkeverőknek. Továbbá magyarázatot kértünk a minisztertől arra vonatkozóan is, hogy miért nem rendelte el a megfelelő rendfenntartást június 6-án” – nyilatkozta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor tegnap, miután interpellációt intézett Carmen Dan tárcavezetőhöz. A belügyminisztériumnak előzetes tudomása volt arról, hogy több ezren indultak el Úzvölgyére június 6-án, mégsem rendelte el a megfelelő rendfenntartást – áll a hivatalos átiratban, amit az RMDSZ szenátora a belügyminiszternek küldött. „Nem volt megfelelő számú csendőr a helyszínen, továbbá nem minden csendőr kapott beavatkozási parancsot. Több csendőrautóban tétlen ültek a rendfenntartók, akkor is, amikor a román fociszurkolók betörtek a temetőbe, felmásztak a román hősöknek állított keresztre, kitépték a csíkszentmártoniak által felállított mogyoróvessző kereszteket, és megvertek egy tudósítót” – mondta el Tánczos Barna. A belügyminiszter alárendeltségében lévő csendőrség mindezek ellenére hamisan azt nyilatkozta: nem volt erőszak Úzvölgyében június 6-án – nyomatékosított a Hargita megyei szenátor, és hozzátette: elfogadhatatlannak tartják a szaktárca szándékos félretájékoztatását.
Kelemen Hunor pontosított
Félreértelmezték azt a nyilatkozatát, miszerint az úzvölgyi temetőnél történtek megmutatták Románia igazi arcát, ő ugyanis nem az ország lakosságára gondolt, amikor ezt mondta, hanem arra, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget kötelességüknek – jelentette ki Kelemen Hunor kedd este a Digi24 televízióban. Az RMDSZ-elnök leszögezte: az általa vezetett alakulatnak „egyáltalán nem válik hasznára” az úzvölgyi temető körül kirobbant botrány, és a szövetség már április első felében szorgalmazta a helyzet rendezését, „az eredeti állapot visszaállítását”, az RMDSZ képviselői már akkor tárgyalásokat folytattak az ügyben Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu koalíciós vezetőkkel, Viorica Dăncilă kormányfővel és Carmen Dan belügyminiszterrel. „Azt a választ kaptuk, hogy nem létezik semmiféle engedély, valóban törvénytelenül zajlott az építkezés. De mi ennél többet vártunk volna: közbelépést, a munkálatok leállítását, a rend visszaállítását. Mert ott nemcsak az ország törvényeit szegték meg, hanem nemzetközi megállapodásokat is” – hangoztatta.
Kelemen Hunor szerint múlt héten a közösségi oldalakon látni lehetett, hogy mozgósítás zajlik, és az RMDSZ kérte a kormány képviselőitől, a hősök napján ne engedjék be a temetőbe a szélsőséges szervezetek képviselőit, Carmen Dan belügyminisztertől azonban azt a választ kapták, hogy nemzetközi temetőről lévén szó, nem tilthatják meg senkinek, hogy részt vegyen az új keresztek felszentelésén. „Én nagyon jó véleménnyel vagyok a román csendőrségről. Ha a csendőrség akarja, ha parancsba kapja, képes megállítani 400 embert is, és 4000 embert is. Főleg abban a völgyben. Ez attól függ, milyen parancsot kapnak. De ők csak ültek a buszokban, nem léptek közbe” – tette hozzá. A szövetségi elnök nyomatékosította: az RMDSZ már a kezdetektől javaslatot tett a probléma megoldására. „Ki lehet terjeszteni a temetőt, ki lehet alakítani egy új parcellát, ha ott akarnak emléket állítani a román hősöknek. Nincs ezzel semmi probléma. Van hely mindenkinek, de egymás mellett, nem egymáson” – szögezte le.
