A védelmi tárca honlapján szerdán közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt az álláspontot, hogy Dormánfalva önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben. Azt is rögzíti azonban, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, s magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katonák nyugszanak.

Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben az első világháború idején a magyar hadsereg által létesített sírkert területén, ahová 350 katonát temettek el, s ahová a Társaság további 847 katona földi maradványait hantoltatta el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe. Az ONCE közlése szerint a temetőben a második világháború után német katonákat is elhantoltak. Számukat a sírkert 1988-as keltezésű adatlapja 108-ra teszi. Idéz azonban a hatóság egy olyan dokumentumot is, amelyet a Román Vöröskereszt az 1970-es években állított ki, és amely szerint a temetőben 1944-ben 40 (27 azonosított és 13 azonosítatlan) német katonát hantoltak el.

A dokumentum tisztázza, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre Dormánfalva polgármesteri hivatala hivatkozott, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és felszentelték a törvénytelenül kialakított emlékhelyet. Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül tesz említést 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták (hibásan) 19 úzvölgyi és 130 úzmezői, azonosított román katona adatait. Megemlíti, hogy az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Úzmező (Poiana Uzului) településen is volt egy katonai temető, melyet azonban a két világháború közötti időszakban felszámoltak és az ott eltemetett román katonák hamvait a Bákó megyei Kománfalva (Comăneşti) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.

Az ONCE álláspontja szerint – noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét – a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek a sírkertbe. A hivatal úgy véli: ezzel Csíkszentmárton a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a hadisírgondozásról szóló román-magyar egyezményt is megsértette. Hozzáteszi: Dormánfalva önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériumának 65 ezer lejes támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben. Az ONCE szerint a Dormánfalva által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt – amelyekről nem írja, hogy névtelen román katonák keresztjei lennének – a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.

Összegzésként az ONCE megállapítja, hogy Hargita és Bákó megye határvitája nem befolyásolja a temető nemzetközi jellegét és azokat a kötelezettségeket sem, amelyek Romániára hárulnak a hadisírgondozásban. Közli azt is, hogy a román védelmi minisztériumban folyamatban van a vitatott temető átvételét megalapozó dokumentum elkészítése. Az átvételre valamennyi érintett féllel folytatott tanácskozás után kerülhet sor, és ez azt szolgálná, hogy védjék és gondozzák a sírkertet.

Ne az áldozatokat büntessék

Romániának nem az úzvölgyi temető békés emlékezőit, hanem a múlt heti erőszakos, magyarellenes akció valódi felelőseit kell megbüntetnie – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, egy más témában tartott rendezvényt követően. A politikus ezzel arra utalt, hogy a Hargita megyei csendőrség szerdán háromezer lejes bírságot rótt ki a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére, arra hivatkozva, hogy nem jelentették be idejében a székelyek békés tüntetését az úzvölgyi temetőnél. Szíjjártó elfogadhatatlannak tartja, hogy a román hatóságok az erőszak felelősei helyett az erőszak áldozatait büntették meg – a helyszínen készült felvételeken bárki láthatja, hogy a felheccelt tömeg a békésen emlékező magyarokra támadva rombolt a katonai temetőben – és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az úzvölgyi katonai temetőben történtek tisztességes kivizsgálását várja Romániától.