Lapunk érdeklődésére Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta, a nemzetpolitikai államtitkárság áprilisban közölte a szándékot, hogy az oktatási programot és az óvodafejlesztési programot átadják a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének. A heti három magyar órát mindenütt a helyi iskolában tartják, a délutáni, inkább a hagyományőrzésre, a tananyagon kívüli ismeretek átadására összpontosító foglalkozásokat öt kivételével, amelyek a csángószövetség tulajdonát képezik, bérelt épületben folytatják, az átadáskor ezek helyzetét is rendezték – közölte.

A szövetség elnöke leszögezte, az RMPSZ-nek mindvégig az volt a célja, hogy minél stabilabbá tegye a moldvai magyar oktatást, ennek érdekében együttműködtek az iskolákkal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel, az oktatási minisztériummal, a Moldvában tanító magyar pedagógusokkal. Szervezetük alapszabályzata szerint ugyanúgy figyeltek a moldvai magyar oktatási programra, mint ahogy követik a magyar nyelvű oktatást bárhol a szórványban – mondotta. Burus-Siklódi Botond abban látja a moldvai magyar oktatás jövőjét, ha önálló magyar oktatási intézmények létesülnek, ezért vettek részt készséggel a magyar kormány határon túli óvodafejlesztő programjában és készítették el a lészpedi, pusztinai és magyarfalusi óvoda tervét. Olyan településeket választottak, ahol a nyelvi környezet megfelelő, vannak szakképzett pedagógusok és a közösség is igényli. Most ezeket is átadják a csángószövetségnek.

Burus-Siklódi Botond lapunknak elmondta, Potápi Árpád, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára legutóbbi látogatásakor elismeréssel szólt az RMPSZ-nek a moldvai magyar oktatási programban kifejtett tevékenységéről.

A rendszer működik, az eredmények jók

Az RMPSZ 2012-től koordinálja a 2000-től működő moldvai magyar oktatási programot, amelyre a nemzetpolitikai államtitkárságtól kapott megbízást azt követően, hogy egy pénzügyi átvilágítás után, amely révén hiányosságokat találtak, a magyar kormány megvonta a bizalmat a csángószövetségtől. A tanév eleji adatok szerint az iskolai oktatásban közel 1300-an vesznek részt huszonöt településen, a délutáni foglalkozásokkal együtt számuk megközelíti a kétezret, három faluban csak iskolán kívüli oktatás működik. A létszám olykor tanév közben is változik, néhány helyen időközben kiesések is voltak, mert nem találtak tanítót, vagy a helyi plébános tett keresztbe azáltal, hogy azzal riogatta a szülőket, gyermekeik rossz dolgokat tanulnak a magyar órán, ezért pontos adatokat csak a program átvételének lezárása után tudhatunk meg. De a rendszer működik, és az eredmények azt igazolják, érdemes folytatni. A pedagógusszövetségnek köszönhetően elkészült az oktatási minisztérium által is jóváhagyott elemi osztályos magyar tanterv a román tannyelvű iskolában fakultatív magyar órákon részt vevő magyar diákok számára, ezt a programban eredményesen használják. A gyermekek jól teljesítenek népdal-, népmese-, ballada- és versmondó versenyeken, az erdélyi és magyarországi gyermekekkel közös táborokban is jól feltalálják magukat.

Az oktatási program kezdete óta egy nemzedék nőtt fel, akik már hat-hét éves koruktól rendszeresen tanulják a magyar nyelvet. Többségük román iskolában folytatja a tanulmányait nyolcadik osztály után, de évente tucatnyian választják a csíkszeredai kollégiumot, ahol jelenleg ötvenöt csángó diák tanul, Bákóban pedig ez év elején kollégiumot létesített a pedagógusszövetség a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásával.

Idén tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök Szíjjártó Péterre, a külgazdasági és külügyi tárca vezetőjére bízta a csángó ügyek kezelését, Járai Zsigmond április 1-jétől miniszterelnöki megbízottként koordinálja a csángó magyar együttműködést. Ferencz Éva, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége ügyvezető elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a feladatot megkapták, azon vannak, hogy legjobb tudásuk szerint végezzék. Az oktatási programon nem kívánnak változtatni, ellenben bővíteni szeretnék a hálózatot, hogy minél több faluba eljussanak, de ehhez még sok pedagógusra lesz szükségük – mondotta.

Magyar emberhez méltó körülményeket

Míg eddig évente átlagban tízmillió forintot költött a magyar kormány a moldvai magyar oktatási programot érintő épületek felújítására, idén legalább 300–400 millió forinttal lehet számolni – közölte lapunkkal Járai Zsigmond. Házat vásároltak Bákóban, amelyet csütörtökön avattak, ahol három osztályteremben tanulhatnak a délutáni foglalkozásokon részt vevő gyermekek, nyelvlaboratóriumot is berendeztek és felszerelik számítógépekkel, a közösségi terem pedig alkalmas rendezvények megtartására. Tervezik az iskolai magyar órákon részt vevő gyermekek étkeztetésének bevezetését és ösztöndíjak létesítését magyar középiskolában, egyetemen és főiskolán tanuló csángó fiatalok számára.

A magyar ház avatása Bákóban

Járai Zsigmond tegnap több Bákó megyei faluba is ellátogatott, a helyszíneken Pogár László, az MCSMSZ elnöke ismertette az oktatási programot és a már megkezdett fejlesztési munkálatokat. A miniszterelnöki megbízott lapunknak elmondta, a diószegi régi iskola helyére, ahol korábban a délutáni foglalkozások működtek, szeptemberig elkészül az új iskola, de más településeken is elindítják a magyar házak építését, amelyekben korszerű óvodát, iskolát, közösségi teret alakítanak ki.

Járai Zsigmond leszögezte: azt szeretnék, hogy magyar emberhez méltó körülményeket teremtsenek, hogy a csángók is részt vegyenek a csángóföldi fejlesztésekben, ezért az építkezéseknél helybéli vállalkozókra számítanak, a diákok étkeztetéséhez a helyiek által termelt nyersanyagot és a helyi munkaerőt használnák fel. Mindezekből kitűnik, a magyar kormány legalább három területen kívánja támogatni a moldvai csángó magyar közösség megmaradását: infrastruktúra, gazdaság és humán erőforrás.