Túlélte a Viorica Dăncilă miniszterelnök vezette kormány tegnap a jobbközép ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, annak ellenére, hogy ezúttal a koalícióval eddig együttműködő RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Romania pártja is a kormány leváltására voksolt. A kormánybuktatáshoz a törvényhozók több mint felének támogatására, legalább 233 szavazatra lett volna szükség. A bizalmatlansági indítványt végül 200 képviselő és szenátor szavazta meg, így a kormány a helyén marad.
Az ellenzék szerint az SZDP-nek és koalíciós partnerének, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (LDSZ) az igazságszolgáltatás függetlensége ellen elkövetett „merényletek” miatt kell távoznia a hatalomból. Úgy értékelték: az európai parlamenti (EP-) választás egyértelművé tette, hogy a koalíciós pártok elvesztették a választók bizalmát. A kormány fő erejét alkotó SZDP május 26-án történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredményt ért el, kisebbik koalíciós partnere, a Călin Popescu-Tăriceanu vezette LDSZ pedig be sem jutott az európai törvényhozásba.
Az RMDSZ a június 6-i úzvölgyi események, valamint a kisebbségekkel szemben alkalmazott kettős mérce miatt szavazza meg a bizalmatlansági indítványt – mutatott rá Korodi Attila a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kiemelte, június 6. a romániai demokrácia fekete napja, az a nap, amikor bebizonyosodott, hogy a kormány, illetve az alárendeltségében levő intézmények nem vettek komolyan és nem előztek meg egy konfliktust, holott mindannyian tisztában voltak és vannak a törvénytelenségek sorozatával. „Elfogadhatatlan, hogy az ország törvényeit csak bizonyos állampolgárokkal szemben alkalmazzák, mint ahogyan az is, hogy kettős mércével illetik a kisebbségeket az országban” – jelentette ki Korodi Attila. Hozzátette, az RMDSZ nem érti, hogy a védelmi minisztérium miért csak az elmúlt héten jelentette be, hogy összehívja Magyarország és Románia illetékes bizottságait ez ügyben, holott a törvények és a két ország között megkötött katonai temetőkre vonatkozó megállapodás tisztán és világosan leszögezi, hogy bármilyen módosítást eszközöl valamelyik ország egy hadi temetőnek nyilvánított területen, az nem történhet a másik fél beleegyezése nélkül.
Továbbá az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője rámutatott arra is, hogy amennyiben a védelmi tárca nem hat nappal ezelőtt, hanem két hónappal korábban teszi közzé azokat az információkat, amelyek tisztázzák, hogy a dormánfalviak által kihelyezett 52 betonkereszt jogosultsága téves és félrevezető retorikán alapul, akkor a június 6-i események nem történtek volna meg. A Hargita megyei törvényhozó továbbá plénumi beszédében hangsúlyozta: a magyar közösség tiszteletet, törvény előtti egyenlőséget, a kulturális értékek megőrzését, anyanyelven való tanulást, gazdasági fejlődést és nem utolsósorban erős önkormányzatokat akar. Korodi Attila a bizalmatlansági indítvány plénumi vitája alatt a párbeszéd fontosságára, az Úzvölgyében kialakult helyzet korrekt megközelítésére, valamint a románok és magyarok közötti tiszteletre hívta fel a figyelmet.
A bizalmatlansági indítvány vitája során egyébként Viorica Dăncilă arról is beszélt, hogy az úzvölgyi katonai temető helyzetének politikai oldalról történő megközelítése csak táplálja a konfliktust és gyűlöletet szít. A kormányfő szerint „az úzvölgyi eseményeket választási érdekek szították”. Elmondta, a kormány azt tervezi, hogy a védelmi minisztérium kezelésébe helyezi a temetőt. „Egy ilyen határozatot (...) a magyar féllel való párbeszédet követően hozunk meg, akikkel június 24-e és 28-a között tartunk munkaülést. Meggyőződésem, hogy párbeszéd és együttműködés révén megtaláljuk az összes érintett fél által elfogadott legjobb megoldásokat, hogy a helyzet visszatérjen a normális kerékvágásba és ilyen feszültségek ne alakuljanak ki a jövőben” – mondta a miniszterelnök. Viorica Dăncilă ugyanakkor kategorikusan elutasította azt a feltevést, miszerint az úzvölgyi eseményeket a kormány által ellenőrzött intézmények rendezték volna meg. „Ami engem illet, tiszteletben tartom a magyar kisebbséget, függetlenül attól, hogy miként szavaz ma az RMDSZ. Tiszteletben tartom valamennyi kisebbség képviselőit, mert román állampolgárok, és én minden román állampolgár miniszterelnöke vagyok. Nem fogom eltűrni és még kevésbé fogok részt venni interetnikus provokációk megrendezésében, és úgy gondolom, hogy ezzel egyértelműen meghatároztam álláspontomat” – fejtette ki a miniszterelnök.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tegnap egy parlamenti interpellációra válaszolva úgy fogalmazott: a magyar kormány az RMDSZ álláspontját támogatja, így követeli a sírkert eredeti állapotának visszaállítását, a valós párbeszéd megkezdését, és nem támogatja, hogy a román védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető. Bízik abban – mondta –, hogy a hadisírokat gondozó magyar és a román szakemberek június végi megbeszélésén érdemi megoldást találnak az ügyben.