A honatya szerdán juttatta el a parlamenti pártok frakciójához a levelet, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák azt képviselőiknek. A dokumentumot Klaus Iohannis államfőnek, Viorica Dăncilă miniszterelnöknek, valamint a képviselőház új elnökének, Marcel Ciolacunak is elküldi – számolt be csütörtökön a képviselő. A levél megszületésének körülményeiről szólva kifejtette: az egyesek által kampánycélokra is felhasznált úzvölgyi események jelentették az utolsó cseppet a pohárban a magyarságot ért támadások tekintetében, úgy érzi, ideje véget vetni a románok és magyarok közötti feszültségeknek Erdélyben és a Székelyföldön, mivel ezek egyik közösség érdekeit sem szolgálják, nem beszélve Románia és Magyarország kapcsolatára kifejtett negatív hatásairól. E cél elérésének első állomásaként kezdeményezte a bizottsági ülést, ahová reményei szerint minden párt elküldi a szakembereit, akikkel közösen kidolgoznak egy megbékélési nyilatkozatot, és ezt az év végéig el is fogadják. Az elképzelésről az RMDSZ-frakciót is tájékoztatta előzőleg, ellenvetést nem tapasztalt.

A levélbe foglaltak kapcsán Kulcsár-Terza József elmondta: felhívta a címzettek figyelmét, hogy noha gyakran esik szó az ország multikulturális jellegéről, a román társadalom jelentős része nem érti, vagy nem akarja érteni, mit takar ez a fogalom. Arra is rámutat, hogy miközben a román többség továbbra is görcsösen ragaszkodik a nemzetállam gondolatához, Európában ez mára nyílt fogalommá vált, ezzel szemben a romániai gyakorlat még mindig az erődemonstrációt és a kirekesztést erősíti, a nemzetek közötti falak lebontása helyett. „Demokratikus keretek között, egy jogállamban nem probléma, ha az állampolgárság elválik az állampolgár nemzeti identitásától” – fogalmazott. Kulcsár-Terza továbbá arra is kitért, ideje lenne belátni, hogy ma Európában nem létezik győztes vagy vesztes nemzet, hanem minden etnikum egyenlő, nincsenek jók vagy rosszak. Minden nép történelmében vannak olyan fejezetek, melyeket szívesen elfelejtenének, de olyanok is, melyekre büszkék lehetnek. A képviselő leszögezte: az erdélyi magyarság, mint őshonos közösség, itt érzi otthon magát, és ehhez nem kell senkinek az engedélye, joga van visszautasítani, hogy megtűrtként tekintsenek rá, amint ahhoz is, hogy kultúráját és hagyományait megőrizze, függetlenül attól, hogy a terület felett éppen ki gyakorolja a hatalmat. A többségnek nincs uralkodási joga a kisebbség fölött. Az „ez itt Románia” típusú kijelentéseknek nincs helyük – véli a képviselő.

A honatya a magyarságot ért több sérelmet is felsorolt a levélben, így a marosvásárhelyi egyetem helyzetét, a nemzeti szimbólumok és az anyanyelvhasználat körüli káros fejleményeket, az egyházi javak restitúciójának állását, melyekhez hozzáadódnak az úzvölgyi hadi temetőbeli események, valamint Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzése. A két székely fiatalember kapcsán Kulcsár-Terza József arra is emlékezteti képviselőtársait, hogy már az elítélésükkor „csontig ért a kést”, hiszen kizárólag a magyarságukért kell szenvedniük.

Ha nem találjuk meg a megfelelő válaszokat a fent említett problémákra, az utánunk következő nemzedékek nem fogják ezt nekünk megbocsátani, a következményeket ugyanis ők érzik majd a bőrükön – vonta le a következtetést Kulcsár-Terza József.

Ami a kezdeményezés esélyeit illeti, a honatya reménykedik abban, hogy ha Románia valóban egy normális európai ország, ezekről a kérdésekről lehet és kell is tárgyalni, és ehhez valakinek meg kell tennie az első lépést.