Romániában az adók több mint 80 százalékát a municípiumok termelik meg, ám az SZDP-s kormány inkább a megyei tanácsokat és a községeket támogatja, mert ezeken a szinteken van sok saját vezetőjük. A municípiumok ezért kicsit „árvái” a rendszernek, és mivel az idén meg is rövidítették őket, a polgármesterek kihallgatást kértek a kormányfőtől. Kaptak ugyan egy meghívót a pénzügyminisztertől, ám ott minden önkormányzati szintet azonos súllyal kezeltek, és ezt összeugrasztási kísérletnek tekintették – ismertette az előzményeket Antal Árpád. Hozzátette: a társadalmi szolidaritásra szükség van, ezt nem vitatják, de a specifikus helyzetekre is tekintettel kell lenni. Konkrétan a municípiumi vezetők azt sérelmezik, hogy a fogyatékkal élő személyek és gondozóik fizetését az idén januártól az önkormányzatokra hárították, a pénzt azonban csak áprilistól kezdve utalták át.

Ezzel Sepsiszentgyörgy ez évi költségvetéséből 3,9 millió lejt húztak ki, a megye 7,5 milliót veszített, és mindezt azért, mert nálunk április 4-én fogadták el az idei állami költségvetést. Magyarországon a héten már a jövő évit is megszavazták, és nekünk is jó lenne tudni, hogy jövőben miből fogunk gazdálkodni – magyarázta a polgármester –, ezért a küldöttség azt kérte, hogy bizonyos számokat legalább hét évre – a következő uniós költségvetési ciklus idejére, azaz 2020-tól 2027-ig – rögzítsen a kormány, mert lehetetlen tervezni, ha folyton az egész rendszert módosítják. Példát is mondott: tavalyelőtt a 16 százalékos jövedelemadó 41,75 százaléka maradt a városoknál, tavaly a 10 százalékos jövedelemadó 43 százaléka, az idén pedig 60 százalékkal számolnak. Viorica Dăncilă meghallgatta a panaszokat, és megígérte, hogy a következő napokban vagy hetekben esedékes költségvetés-kiegészítés során az első negyedévben kiesett összegeket is megkapják az önkormányzatok.

Beszéltek a közigazgatási kódexről is, amit a parlament már elfogadott, ám Klaus Iohannis államfő megóvott az alkotmánybíróságon, így most az a megoldás körvonalazódik, hogy az alkotmányosnak bizonyult részeit sürgősségi kormányrendelettel léptessék életbe. Ez sem egyszerű, Viorica Dăncilă azt állította, nagy nyomás nehezedik rá, hogy ne tegye meg, de majdnem minden párt fontosnak tartja, mert jelenleg több különböző, egymásnak is ellentmondó törvény szabályozza az önkormányzatok működését, ami bonyodalmakat okoz – közölte Antal Árpád, aki szerint lehetnek olyan erők, akiknek érdekükben áll, hogy hol erre, hol arra lehessen csűrni-csavarni a jogszabályokat. Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: azzal a változattal egyetért az RMDSZ, amelyet a parlament elfogadott, de nem tudni, mi marad belőle a sürgősségi kormányrendeletben. „Nekünk a nyelvhasználati küszöbre vonatkozó előírások is fontosak, amelyeket az államfő szintén megtámadott, habár nagyszebeni polgármesterként ő maga is sok helyütt alkalmazta a német nyelvet, noha a német anyanyelvűek aránya nem éri el a húsz százalékot az egykori szász székvárosban.”

Egy másik kérdés az önkormányzatok vagyonleltárával kapcsolatos: jelenleg minden vagyoni jellegű döntéshez kormányhatározatot kell hozni, ami 3200 önkormányzattal számolva roppant nehézkessé teszi az eljárást. A szándék az, hogy ezentúl az önkormányzatokra bízzák a saját vagyonukat, amivel Antal Árpád is egyetért – kifogásolja viszont, hogy a döntéshez szükséges kétharmados többséget egyszerű többségre csökkentenék az e kérdésben egyetértő román pártok: véleménye szerint így kevésbé szavatolható az önkormányzati vagyon megmaradása.