Az olyan gyermekek számára, akik hátrányos helyzetű családból, nem igazán előnyös környezetből érkeznek a táborba, a legfontosabb, hogy élményekkel térhessenek haza, amelyekből egész évben táplálkozhatnak – véli Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi egységének ifjúsági vezetője. A ma záruló és a jövő heti Benedek-mezei tábornak az élményszerzés a legfőbb célja, azt követően a máltások a mozgássérülteket várják a hagyományos nyári együttlétre, majd az utánpótlásról gondoskodnak saját gyermekcsoportjaik táboroztatásával.
A Kicsi óriások, a Csángók, a 3Sokk és a Kandikamerák nevű vegyes csapatok tagjai tegnapra már jól összeszoktak, mindegy, ki honnan érkezett, az újonnan kötött barátságok összekovácsolták őket. A negyvenöt sepsiszentgyörgyi, sepsikőröspataki, kálnoki, marosvásárhelyi, valamint Szatmárménetiből bejelentkezett, 10–13 éves gyermek napi programjában hétfőtől a játék és a vetélkedés váltotta egymást. Stafétáztak, akadályversenyen mérték össze ügyességüket, a máltás elsősegélycsoport bemutatóján tanultakból összeállított kérdésekre válaszoltak, kézműves-foglalkozásokon vettek részt, barátságkarkötőket készítettek, de volt táncház és tábortűz is. És természetesen kirándulás a környék természeti adottságainak felfedezésével együtt.
A tizennyolc éves Albert-Nagy Noémi tavaly tavasszal csatlakozott a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat önkénteseihez, mára már máltás vírusnak nevezi azt az érzést, ami a szervezethez köti. A hátrányos helyzetű gyermekek táborában tizenkét táborozó csoportvezetője, ami nem kis felelősség, hisz a gyermekek legközvetlenebbül hozzá fordulnak problémáikkal, és tudja, a jó válasz sok mindenre megoldás, gyógyír. A következő két hétben is önkéntesként segít a máltás táborokban.
Elekes Zsuzsa kilencéves korától, mintegy húsz éve kötődik a Máltai Szeretetszolgálathoz, ebben a táborban kilenc hónapos kislányával vett részt, és ha nem is tudott teljes gőzzel segíteni, a kreatív játékok egyik vezetőjeként bekapcsolódott a programokba. Lapunknak azt mondta, a szeretetszolgálati önkéntesség az élete része, ami feltölti, ami nélkül nem igazán tudja elképzelni a jövőjét sem. Másodikos volt, amikor a tanító nénijének egyik máltás barátnője szólt, hogy indul egy gyermekcsoport, van egy közösség, ahová el lehet menni játszani, egykorúakkal lenni. Első perctől megszerette, ott ragadt – idézte fel a kezdeteket. „Előbb gyermekcsoport, majd ifjúsági, később csoportvezetés, és ma már nem tudok meglenni nélküle” – mondotta.
A játék és szórakozás mellett feladatuk is van a táborlakóknak, ők mossák el saját edényeiket étkezés után, ők raknak rendet a foglalkozások végén, a szervezők pedig arról gondoskodnak, hogy minden házi feladatot ne csak tessék-lássék módon végezzenek el, hanem úgy, mintha mindannyiukért tennék. Ezt Péter-Ilyés Kinga tanítónő sugallta, aki szinte már veteránnak számít a máltai önkéntességben, hisz évközi szervezeti tevékenysége mellett a nyári szünidőben is heteket tölt gyermekekkel a táborokban. E heti élményeiből azt emelte ki, a tábori postán küldött levelekből kiderül, minden perc és óra, amit a gyermekek együtt töltenek, igazi élmény és öröm számukra, ami az ő munkájuknak is a legszebb visszaigazolása.
