Kolcza István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, sepsiszéki elnöke üdvözölte, hogy létrejött a magyar egység az úzvölgyi temető ügyében, az erdélyi magyar pártok vezetői félretették büszkeségüket, és mindannyian az ügy mellé álltak – hasonló volt a helyzet az egy héttel korábban, múlt kedden Csíkszeredában lezajlott tüntetésen is. Mutassuk meg, hogy sokan vagyunk! Aki teheti, vegyen részt a megmozduláson, hozza magával családját, rokonait, barátait, hiszen erőt kell felmutatnunk – hangoztatta a néppárti politikus.

Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének ügyvezető elnöke is úgy látja, fontos kiállni az úzvölgyi temetőért, annál is inkább, mert ismét megmutatkozott: Románia rosszul áll a jogállamisággal, állami intézmények sora tolerálta a legkülönfélébb törvénysértéseket az ügyben. Az úzvölgyi honvédsírok kapcsán eddig történt megmozdulások civil, hagyományőrző, egyházi körökből érkeztek, az RMDSZ pedig azt szeretné, ha a tiltakozás továbbra sem válna pártpolitikai üggyé, így az alakulat is támogatja a tüntetést, részt vesz a szervezésben, mozgósításban, jelen lesznek a tiltakozáson, és mindenkit részévételre buzdítanak. Mint mondta, Antal Árpád városi és Tamás Sándor megyei elnök is jelen lesz a megmozduláson, felszólalni azonban nem fognak az RMDSZ politikusai.

A Magyar Polgári Párt álláspontját Csáki Attila, az MPP megyei elnöke és Pethő István, a párt országos alelnöke képviselte. Mindketten jelen voltak Úzvölgyében a június 6-án történt erőszakos incidensek idején és ismertették tapasztalataikat. Csak azért nem történt nagyobb baj, mert a június 6-i élőlánc résztvevői rendkívül fegyelmezettek voltak, semmilyen módon nem válaszoltak a provokációra és az agresszióra – vélekedett Pethő István –, ezért szerinte ők voltak a „csata” erkölcsi győztese. Úgy látja, gondosan előkészített provokáció történt akkor, az úzvölgyi temető ügye pedig mérföldkő lehet a magyar-román kapcsolatokban is. Úzvölgye épp ezért olyan összmagyar ügy, amelyben jobb lett volna, ha az érintettek – minden erdélyi magyar párt és civil szervezet – közösen megbeszélt stratégia alapján cselekszenek, ez egyébként minden nemzeti ügyben fontos lenne – hangoztatta Pethő, hozzátéve: mindezek ellenére támogatják a tüntetést, és részvételre buzdítanak.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy véli, Úzvölgye olyan ügy, amelyben a jogi lépéseken túl szükség van arra is, hogy utcára vonuljunk. Éppen ezért támogatják a tüntetést, mozgósítanak és részvételre buzdítanak, fontos ugyanis, hogy minél többen legyünk, mert úgy lehet a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a történtekre. Lejárt ugyan 1918, a Gyulafehérvári Nyilatkozat elfogadásának centenáriuma, de következik 2020, a trianoni diktátum elfogadásának százéves évfordulója, egy román-magyar konfliktus pedig semmiképpen sem növeli a fiatalok komfortérzetét, épp ellenkezőleg, egy olyan elviselhetetlen közhangulat kialakulásához járul hozzá, amelyben egyre nehezebb lesz meggyőzni az ifjabbakat arról, hogy itthon teremtsenek jövőt maguknak – tolmácsolta aggodalmait az EMNT ügyvezető elnöke, aki szerint ezért is fontos, hogy minél többen ott legyünk a tüntetésen.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke örömét fejezte ki az ügyben kibontakozott összefogás miatt, majd a múlt kedden Csíkszeredában tartott tüntetés folytatásaként elképzelt sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulás részleteit ismertette. A tüntetés csütörtök este hat órakor, Sepsiszentgyörgy főterén zajlik majd, a politikai pártok képviselőinek felszólalása mellett kulturális része is lesz az eseménynek, nemzeti himnuszaink eléneklése előtt pedig Incze Zsolt református esperes mond majd imát. Azt várják, hogy a beszédek az igazságról szóljanak és bátorítást adjanak az itthon maradáshoz.

A megmozdulást a közösségi médiában is népszerűsítik, az esemény Facebook-oldalán felidézik az előzményeket – a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata kisajátította az úzvölgyi hősi katonatemetőt, ott történelemhamisító és kegyeletsértő emlékművet, nemlétező sírok fölé ortodox kereszteket emeltek, június 6-án pedig a békésen imádkozó magyarokra rátámadt a felheccelt tömeg, amely a törvénytelenül felállított román emlékmű felavatására érkezett –, és leszögezik: a katonatemetőnél történtek elfogadhatatlanok. Ezért követelik Hargita megye prefektusának azonnali lemondását, a temető államosításának azonnali beszüntetését, az eredeti állapotok visszaállítását.