FELEJTSÉK EL AZ RMDSZ-T. A román pártok kössenek országos nemzeti egyezményt, amelyben vállalják: soha többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel, mert az hazaárulásnak minősül – ezt követeli a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
Közleményükben azzal érvelnek, hogy a szövetség uszít és a romániai nemzetiségek közötti kapcsolatok egyensúlyát fenyegeti a „szélsőséges, román- és államellenes nyilatkozataival”, amiket a magyar közösség véleményformálói és a magyar sajtó is átvesznek. Ezt bizonyítja az úzvölgyi temető kapcsán kialakult helyzet is – fogalmaznak a fórum vezetői, akik követelik: büntessék meg a hatóságok azon intézményeket, személyeket, akik hivatalos engedély nélkül végeztek javítási munkálatokat a katonai temetőben. Arra hivatkoznak, május 22-én a védelmi minisztertől kértek felvilágosítást a történelmi műemlékek engedélyeztetésére vonatkozóan, amit a tárca a Hősök Kultuszáért Országos Hivatalnak továbbított. Válaszukból az derül ki, Csíkszentmárton önkormányzata úgy renováltatta a temetőt, hogy nem tartotta be az 1927-es eredeti terveket. Három magyar emlékművet, tájékoztató táblákat, mintegy hatszáz kopjafát, vagyis kizárólag magyarokra utaló emlékjeleket helyezett el a területen, ahol nemcsak magyar hősök, hanem románok, osztrákok, németek, oroszok, olaszok és szerbek is nyugszanak – olvasható a közleményben. Ezért a fórum vezetői követelik „az elkövetők felelősségre vonását”, a temető eredeti, vagyis 1927-es állapotának visszaállítását, és hogy a védelmi minisztérium vegye át a sírkertet. (Székelyhon)
PÁLYASZÉLRE AZ ELÍTÉLTEKKEL. Jóváhagyta kedden a Nemzeti Liberális Párt végrehajtó bizottsága az alkotmánymódosító törvény tervezetét, amely többek között megtiltaná a jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyeknek, hogy jelöltessék magukat a parlamenti vagy európai parlamenti választásokon. A liberálisok tervezete ugyanakkor megtiltaná a korrupciós tettek miatt elítéltek amnesztiában és közkegyelemben részesítését, továbbá azt is, hogy a kormány az igazságügyi rendszert érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki. A Nép Ügyvédje mellett az államfő, a legfelsőbb bíróság, továbbá 50 képviselő vagy 25 szenátor számára is lehetővé tennék, hogy alkotmányossági kifogást emeljenek a kormányrendeletek ellen. (Agerpres)