A Dăncilă-kabinet egy huszárvágással életbe léptette az új közigazgatási kódexet. Újabb intézkedés, mely önmagában is felháborító, hiszen sarkalatos kérdésekben nem sürgősségi rendelettel, hórukkosan kellene dönteni, hanem a parlamentben.
Így a közigazgatási törvénykönyv esetében is alapos a gyanú, hogy a nagy sietség oka az: a szociáldemokraták a párt vidéki erős embereit, illetve saját érdekeiket igyekeznek szolgálni, s fenntartásokkal kezelendő a miniszterelnök magyarázkodása, miszerint e kódex sürgős elfogadására az államapparátus olajozottabb működése érdekében volt szükség. Bírálja a lépést a magát nyeregben érző államfő, harsogva, hogy a szociáldemokraták a parlamentet megkerülve fenekestül felforgatják a közigazgatást. Klaus Iohannis szerint a közigazgatási törvénycsomag a helyi kiskirályoknak kedvez, de azt is kifogásolja, hogy a jogszabály speciális nyugdíjakat is előír az önkormányzati elöljárók számára.
Kisebbségi tekintetben is aggasztóak az új kódex rendelkezései, legalábbis Cseke Attila szenátusi frakcióvezető nyilatkozata, illetve az RMDSZ közösségi oldalán olvasható szűkszavú bejegyzés szerint. Ennél többet viszont nem tudunk, az eddigi híradások fényében nem egyértelmű, hogy pontosan mit is tartalmaz a közigazgatási törvénykönyv. A keddi kormányülésen elfogadott szöveg ugyanis hivatalosan nem ismert. Csak annyit lehet tudni, hogy az RMDSZ „úgy értesült, a törvénykönyv új változatából a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzik”. Cseke Attila ennek kapcsán jelentette ki, hogy az új közigazgatási kódex a 90-es évekbe veti vissza Romániát a kisebbségi jogok tekintetében. Az RMDSZ közösségi oldalán elfogadhatatlannak nevezte a törvénykönyvet, mert „a sürgősségi rendelet a megszerzett jogokat is eltörli, azokat, amelyeket 13 éve szentesít a törvény. A következő időszakban ismét beterjesztjük módosításainkat, harcolni fogunk a nyelvi jogainkért!” Cseke Attila állítását cáfolja ellenben Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője, a nyelvi és közösségi jogok régi harcosa. Nézete szerint megszerzett nyelvi jogok nem vesznek el, ám hogy véleményét mire alapozza, nem pontosította.
Túlzott bizakodásra e jogszabály kapcsán nincs okunk, ám farkast sem érdemes kiáltani csupán azért, mert rezeg a bokor. Természetesen fokozott figyelem övezi ezt a kérdést, hiszen nem érthetünk egyet azzal, hogy Bukarestben ismételten kétnyelvű feliratokkal, településnevekkel és népszámlálási adatokkal zsonglőrködjenek csupán azért, mert az RMDSZ kihátrált egy érdekházasságból. Ám az sem lenne meglepő, ha a kormánykoalíció most a szövetség ellen fordul, hiszen ilyen a fővárosi politikai játszma. Ami ebben a júniusi homályban mégis bizonyosság, az az, hogy az RMDSZ politikusainak csak megalapozottan és indokoltan érdemes riogatniuk a magyar közösséget, ugyanis még megmaradt hitelességük forog kockán.