Egy esztendeje távozott váratlan, drámai körülmények között közülünk a Sepsiszentgyörgyön született Kapui Ágota, miközben költészete viaszérésből épp kalászba szökkent, s ma már az óvón szeretett anyanyelv-szárnycsattogását követhetjük az égi magasban.
Szavak iránytűje
Nyelved alatt az ízek bársonya
hiába mennél vízért máshova
szóért szomszédba sorsért halálba
léted értelmét keresnéd hiába
idegen tájakra borért és kenyérért
kézfogást keresve jéghideg tenyérért
zsoldosnak csatába rohannál vesztedbe
csőszlelkű kertésznek távoli kertekbe
szádban a szavaknak kesernyés fűszere
lelkedben iránytű érzékeny műszere
távcső a szemnek hitednek támasz
minden kérdésre egyenes válasz
általa látod mindezt ami van
világot járó szép világtalan.
