Az erről szóló törvénytervezetet Şerban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátusi frakcióvezetője és Titus Corlăţean volt külügyminiszter terjesztette a parlament elé, sürgősségi eljárást igényelve a jogszabály elfogadására.

A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt vissza­térését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a két szociáldemokrata szenátor. Szerintük ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magyar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartása pedig – a nemzetközi jog többi szabályának tiszteletben tartásával együtt – magától értetődő feltétele a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének.

A törvénytervezet kezdeményezői azt állítják: mostanában a trianoni szerződés mibenlétének eltorzított értelmezését népszerűsítő próbálkozásokkal szembesültek, és úgy értékelik, a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul.

A román média értelmezése szerint – a június 4-ét Romániá­ban Trianon-nappá nyilvánító törvénytervezet parlament elé terjesztésével – a román kormánypárti szenátorok arra reagáltak, hogy a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. esztendejét.