A Brüsszelben zajló európai uniós csúcsértekezleten hétfő hajnalban lezárultak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által kezdeményezett kétoldalú megbeszélések, amelyeket követően Tusk még szűk körű konzultációra hívta Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt, Mark Rutte holland miniszterelnököt és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt – közölték az ülés részleteit ismerő diplomáciai források.
Mivel a tagállami vezetők vasárnap esti első megbeszélésükön nem értek el előrelépést, Donald Tusk 23 órakor felfüggesztette a rendkívüli EU-csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Tusk mintegy hat órán keresztül tárgyalt egyenként a 28 uniós ország vezetőivel, hogy tisztább képet kapjon a jelöltek személyét érintő tagállami preferenciákról.
Diplomáciai források közlése szerint továbbra sem világos, hogy az ötös körben folytatott tanácskozást követően, várhatóan hamarosan újrakezdődő teljes uniós tanácskozáson konszenzusra tudnak-e jutni az uniós intézmények vezető tisztségeit illetően. A Politico brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor.
A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezető tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok – a folyamat demokratizálására hivatkozva – a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással – magyar és brit ellenvetés mellett – úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.
A néppárt leszavazta Merkelt
Az Európai Néppárt szembement Angela Merkellel, nem választották meg Soros emberét, Frans Timmermanst, akin keresztül a Soroshoz köthető civil szervezeteket támogatták volna – így összegezték a felfüggesztett európai uniós csúcstalálkozó történéseit az ülésen és a tárgyalásokon részt vevő, az MTI-nek név nélkül nyilatkozó magyar és V4-es delegációtagok.
Beszámolójukban felidézték, hogy az európai parlamenti választás után a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban – főleg a liberálisok részéről – erős kifogások fogalmazódtak meg, és kiderült, hogy a néppárti Manfred Webernek a tapasztalatlansága miatt nincs meg a támogatottsága az Európai Bizottság elnöki pozíciójára. A visegrádi négyek (V4) is kritizálták őt, mert nem tiszteli a közép-európai országokat, ezért alkalmatlannak tartották a német politikust – emlékeztettek.
Kifejtették: Weber „bukása” után a múlt héten Oszakában tartott G20-csúcstalálkozón született egy megállapodás Emmanuel Macron francia elnök – mint a liberálisok egyik fő vezetője –, az európai szocialisták részéről Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és a néppárti Angela Merkel német kancellár között. A megállapodás lényege az volt, hogy Webert „leveszik”, a néppárt elengedi a bizottsági elnöki posztot. „Merkel megígérte, hogy ezt a néppárt el fogja fogadni”, és a szocialista Frans Timmermans lesz a bizottsági elnökjelölt. A nyilatkozó delegációtagok szerint vasárnap délután Brüsszelben a néppárt fellázadt Merkel ellen, és leszavazták az „Oszaka-megállapodást”. Megjegyezték: volt egy olyan pillanat, amikor Merkel azt hitte, sikerült meggyőznie a néppártot, mert felajánlotta, hogy az EPP megkaphatja az Európai Tanács elnöki posztját két és fél évre az ötből, de végül ehhez sem volt meg a szükséges többség, így Merkel és Macron az ülés elhalasztását kérte mára.
Krimiszerű történések
Már önmagában az is elég indok Frans Timmermans (szociáldemokrata csúcsjelölt) elutasítására, hogy Soros György embere, de a V4-ek azért nem támogatják bizottsági elnöki jelölését, mert szerintük egy ideológiai harcos, és harcot folytat mindenki ellen, aki az ő gondolkodásától különböző módon látja a világot – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós tanácskozáson a V4NA nemzetközi hírügynökségnek.
A kormányfő nyilatkozatában krimiszerűnek nevezte a rendkívüli EU-csúcs történéseit. A küzdelem arról szól, hogy néhány európai vezető – köztük Frans Timmermans és Manfred Weber (az Európai Néppárt csúcsjelöltje) – elhatározta, hogy a következő öt évben az Európai Bizottságot olyan embernek kell vezetnie, aki a Soros-féle civil szervezetek hálózatának és a liberális demokrácia megingathatatlan képviselője – tette hozzá.
„Erre találtak egy igazi harcost, Timmermans egy jó harcos – ellenfélnek sem megvetendő, én respektálom ezért –, aki ideológiai harcos, aki semmilyen másságot nem fogad el, a sajátjától és a liberális demokráciától eltérő semmilyen nézetet nem tolerál, és rá akarja erőszakolni a saját felfogását minden uniós tagállamra” – mondta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy ha ez a csoport el tudja foglalni az Európai Bizottság elnöki székét, akkor hosszú éveken keresztül a Soros-féle civil szervezeteket onnan fogják finanszírozni, és ezzel megpróbálják majd átalakítani a közép-európai társadalmakat is, különösen a migráció kérdésében. A miniszterelnök leszögezte: „ezt a folyamatot többen is meg akarjuk állítani”; köztük az Európai Néppártot, Magyarországot és V4-eket is említette. Orbán Viktor elmondta, a néppárt parlamenti képviselőcsoportja Strasbourgban gyülekezik, hogy megvitassa a helyzetet. „Kifejezetten remélem, hogy az Európai Néppárt képviselőcsoportja egy világos üzenetet küld nekünk, hogy milyen pozícióért harcoljunk, és remélem, hogy ez a pozíció nem a parlament elnöke, hanem a bizottsági elnöki pozíció lesz” – közölte a magyar kormányfő.
