Az RMDSZ szerint csorbítja a kisebbségi jogokat és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Az azonnal életbe lépő, a parlament által utólag megvitatandó sürgősségi kormányrendelet fontosabb anyanyelvhasználati rendelkezéseit az RMDSZ tegnapi hírlevele szemlézte. A levélben Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője a visszalépések közt említi a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak.
A megszerzett jogokról a hírlevél kifejti: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelvhasználati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.
A közigazgatási kódex most hatályba lépő változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket a törvénykönyv tavalyi parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatni a parlamenti többséggel. Törölték azt a cikkelyt, amely olyan jelentős létszámú magyar közösségek számára is garantálta volna a hivatali anyanyelvhasználatot (például Kolozsváron), ahol a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot.
Hiányoznak a közigazgatási kódex új változatából azok a parlamenti vita során elfogadott pontosítások is, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelvhasználati jog az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel, valamint a kormány és a minisztériumok helyi képviseleteivel történő kommunikációra is kiterjed.
Az RMDSZ rendkívül veszélyesnek tartja azt az előírást, hogy „az országos közérdek felülírhatja a helyi közérdeket”. Mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros. „A magát kisebbségi szempontból modellértékűnek tartó országban, Romániában 2019-ben csorbítják a jelenleg hatályban lévő kisebbségi jogokat. Összességében az eddig hatályban lévő rendelkezésekhez képest az elfogadott kódex visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén” – idézte Cseke Attilát a hírlevél.
