A magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben a kormány épülete előtt két – főleg Székelyföldön tevékenykedő – román civil szervezet. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve a Nemzet Útja nevű egyesület felhívására több mint száz tüntető érkezett román zászlókat lengetve a tér egy román nemzeti színű óriáslobogóval elkerített sarkába. Többségüket a Frăția Ortodoxă (Ortodox testvériség) feliratú kisbuszok hozták Bukarestbe.
A tüntetők a bukaresti kormány „árulása” ellen tiltakoztak, mivel szerintük a Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő vezette kabinet az RMDSZ „zsarolásának” engedve olyan nyelvi jogokat épített be a frissen elfogadott közigazgatási kódexbe, amelyek a második hivatalos nyelvvé teszik Romániában a magyart. Az RMDSZ éppen ellenkezőleg, visszalépésnek tartja az új kódexet az anyanyelv használatának szempontjából.
A közösségi portálokon Stop RMDSZ jelmondattal összehívott tüntetésen a résztvevők közül sokan román népviseletben voltak és többen Nemet mondunk az etnikai autonómiára, Elég a románok diszkriminálásából Románia szívében, Romániában a hivatalos nyelv a román feliratú táblákat emeltek a magasba.
A demonstráció szónokai szerint ideje véget vetni annak, hogy a románok „továbbra is rabszolgák legyenek őseik földjén”.
Nehezményezték, hogy a székelyföldi önkormányzati testületek üléseit magyarul tartják és a román képviselők csak a szinkrontolmácsolásból értesülnek az elhangzottakról. A tüntetők szerint az új kódex – azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli – valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezésük szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A demonstráció hangadói szerint a kódex eltörölte a nyelvhasználati küszöböt, így az RMDSZ már olyan településeken is követelheti a nyelvi jogok érvényesítését, ahol a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot.
Az RMDSZ pénteki közleménye szerint azonban csorbítja a kisebbségi jogokat és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a most hatályba léptetett új közigazgatási kódex. A visszalépések között említették többek között a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak.
