Elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban – szögezte le Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szombati közleményében.
A bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv – ellentétben a parlamenti többség által korábban támogatott javaslattal – nemhogy nem bővíti a nemzeti közösségek jogait, már meglévő, szerzett jogokat vesz el – mutatott rá. Szijjártó Péter kiemelte: az új szabályozás értelmében egy nemzeti közösség elveszíti anyanyelvhasználati jogait, ha számaránya húsz százalék alá csökken, holott a korábbi szabályozás garantálta a szerzett jogok védelmét a számarány későbbi változásától függetlenül. Az új szabályozás alapján veszélyben látjuk a helyi anyanyelvi hivatali ügyintézést is, még azokon a településeken is, ahol a nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot – tette hozzá. A magyar kormány külügyminisztere arra is emlékeztetett: nemzetközi és kétoldalú szabályok védik a kisebbségek jogait, ezeket tiszteletben kell tartani Romániában is.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ pénteken jelezte: a kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv csorbítja a kisebbségi jogokat és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest. Szombati közleményében Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője arra is kitért: nem csak a kisebbségi jogokat csorbítja a jogszabály, hanem a decentralizációt is hátráltatja, ugyanis nem szerepelnek a kormányhatározatban azok az RMDSZ által megfogalmazott javaslatok, amelyek azt szolgálták volna, hogy a helyi közösségeket érintő döntéseket helyben hozzák meg. Példaként említette a hajtási jogosítványok kibocsátása és a gépjárművek forgalomba íratása kapcsán megfogalmazott javaslatot: az RMDSZ azt szorgalmazta, hogy ezek a folyamatok kerüljenek a megyei önkormányzatok hatáskörébe. Bár a parlament elfogadta, a sürgősségi rendelettel törölték ezt a javaslatot. Szintén fontos törekvése az RMDSZ-nek, hogy fegyelmi eljárás indulhasson minden olyan közalkalmazott ellen, akinek megnyilvánulása munkája során, vagy hivatalon kívül alapvető emberi jogokat sért, gyűlöletet szít valamely kisebbség ellen, vagy diszkriminatív. A sürgősségi rendeletből törölték ezt az előírást is – magyarázta Cseke Attila.