Aláírta a nyugdíjtörvényt Klaus Iohannis államfő. A jogszabály – amelyet a képviselőház múlt héten fogadott el ismét, miután az alkotmánybíróság visszaküldte – a nyugdíjak fokozatos emelését írja elő, 2019 szeptember 1-től 2022-ig. A nyugdíjemelés az idén 8,4 milliárd lejes kiadást jelent az államnak.
Első szakaszban a nyugdíjpont értéke szeptember elsején 1265 lejre nő, egy év múlva 1775 lejre, két év múlva 1875 lejre. 2022-től kezdve a nyugdíjakat évente az inflációhoz és a bruttó átlagereset növekedésének 50 százalékához igazítják majd. A minimálnyugdíjat az éppen aktuális minimálbér szerint számolják ki. A legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkező személyek az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, és minden további évért 1 százalékot.
A nyugdíjakba minden olyan juttatást beleszámolnak, amire társadalombiztosítást fizetett az illető: pótlékokat, globális akkordot, 13. fizetést, túlórákat, jutalompénzeket és egyebeket is, ha ezeket a nyugdíjas bizonyítani tudja. A szolgálati időbe a mesterképzés és a doktori tanulmányok is beleszámítanak. A nyugdíjkorhatár 65 év marad a férfiak és 63 a nők számára, a teljes – 35 éves – szolgálati idő tartama sem változik. A többgyermekes anyáknak azonban jár némi kedvezmény: aki legalább 15 évig dolgozott, és legalább három gyermeket szült és nevelt fel 16 éves korukig, 6 évvel korábban vonulhat nyugdíjba, a negyedik gyermekektől kezdve pedig további egy-egy évet nyerhet gyermekenként (például egy hétgyermekes anya 10 évvel korábban – 53 évesen – vonulhat nyugdíjba, ha megvan a 15 évi szolgálati ideje). Az utódnyugdíj az elhunyt házastárs nyugdíjának negyede (25 százaléka) lesz, amit a saját nyugdíja mellett kaphat meg az özvegy.