Bár a román nyelv és irodalom írásbeli után megkérdezett magyar vizsgázók azt nyilatkozták, hogy ez a próba nem volt különösebben nehéz, a magyar tagozat sikertelen érettségizőinek több mint fele csak ebből a tárgyból bukott.

Korábbi évekhez hasonlóan az elméleti oktatásban jobbak az eredmények (78,61 százalék az átmenők aránya), mint a hivatásszerű osztályokban (43,23) és a szakközépiskolákban (19,49), a román tagozat összesített átlaga 70,06 százalék, a magyar vizsgázók 54,02 százalékot értek el.

Lapunk érdeklődésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő elmondta, elégedetlen az eredményekkel, különösen a szakközépiskolák gyenge teljesítményével, de szerinte az elméleti oktatásban is lehettek volna jobbak. A magyar diákok számára évről évre a román nyelv és irodalom vizsga okozza a legtöbb nehézséget, közülük 383-an érettségiztek sikertelenül, akikből 225 vizsgázó csak románból nem érte el az ötöst – mondotta.  A főtanfelügyelő szerint nemcsak iskolánként, hanem osztálytípusonként is elemezni kell a helyzetet, jó lenne tudni, hogy külön-külön hogyan teljesítettek a reál, humán, teológiai és pedagógiai osztályok. Kitért a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző gyenge eredményére, amely az elméleti iskolák rangsorában 31,03 százalékkal az utolsó, de Kiss Imre szerint a Mihai Viteazul Főgimnázium (85,59) is teljesíthetett volna jobban. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium a rangsorban az első 95,51 százalékkal, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum a második 90,91 százalékkal.

A középiskolai szakoktatásban csak minden ötödik vizsgázónak sikerült az érettségije, idén is a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola vezet 32,56 százalékkal, a kézdivásárhelyi Gábor Áron-, illetve Apor Péter Szakközépiskolában csak kettő, illetve egy diák érte el az átmenő hatos átlagot. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb szaklíceumból hiányzik az a diákkategória, akik jó közepes szintű tudással rendelkeznek, nincs átmenet az elméleti és a szakoktatás között, utóbbiba azok is bejutnak kilencedik osztályba, akik a leggyengébbek között végzik az általános iskolát. Kiss Imre leszögezte, mindenre lehet kifogást találni, de elsősorban tanulni kell.

Kovászna megyében 1147-en érettségiztek, 670-en (58,41 százalék) érték el a hatos átlagot. Románból 66 százalék az ötös fölöttiek aránya, magyar nyelv és irodalomból 96,71, a szaknak megfelelő kötelező tárgyból 83,48 (a tanfelügyelőség összesítőjében nem szerepel külön a matematika és a történelem), a választott tárgyból pedig 89,40 százalék.

Az országos rangsort Kolozs megye vezeti, ahol a vizsgázók 80,7 százalékának sikerült az érettségije, Kovászna megyéhez hasonlóan Maros és Hargita megyében is sokat rontott a magyar diákok román vizsgája, előbbi harmincötödik, utóbbi negyvenkettedik helyen szerepel. Tegnap a háromszéki érettségizők 423 dolgozatot óvtak meg, ebből 219-et románból. Ezeket Brassóban újrajavítják, a végleges eredményeket szombaton teszik közzé.