November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az erről szóló határozatot – az állandó választási hatóság javaslatára – tegnap fogadta el a kormány. Az alkotmány csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma.
Az elnökválasztásig várhatóan hatályba lép az a törvény is, amelyet Klaus Iohannis államfő felszólítására múlt heti rendkívüli ülésszakán fogadott el a parlament a külföldi voksolás megkönnyítésére. A cél az volt, hogy ne legyenek hosszas sorok a külföldi választókörökben, és hogy minden román állampolgár élni tudjon választási jogával, mivel az előző elnökválasztáson és az idei EP-választáson is botrányokat okozott, hogy sokan többórás várakozás után sem tudtak urnához járulni, a megszabott idő lejártával ugyanis a szavazási helyeket bezárták. Ezentúl azonban a külföldön élő vagy ott tartózkodó román állampolgárok nem csupán a voksolásra kijelölt vasárnapon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat.
Levélben is lehet szavazni: a kihirdetésre váró jogszabály – előzetes regisztrációhoz kötve – az elnökválasztásra is kiterjeszti a levélben történő voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be.
A tisztségben levő államfőt a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában, 2014. november 16-án a voksok 54 százalékával választották meg, ellenfele az akkori szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta volt. Klaus Iohannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik, volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt – amelynek jelenlegi vezetőivel tegnap is tárgyalt az államfő – közölte, hogy támogatja ebben. Más jelölt egyelőre nem ismert: a Szociáldemokrata Párt – amelynek több politikusa is jelezte, hogy megpályázná a tisztséget – augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, hogy kit indít az elnökválasztáson, és még az sincs kizárva, hogy a kisebbik kormánypárt elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu mögé sorakozik fel; a Mentsétek meg Romániát Szövetség és Dacian Cioloş volt kormányfő pártja közös jelöltjét várhatóan jövő héten nevezik meg.
Az elnökválasztásnak azért van akkora jelentősége, mert a közvetlenül megválasztott államfőnek nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő – köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők – kinevezésénél.
