A nyugat-balkáni térség európai integrációja szolgálja a leginkább Európa érdekeit, így lehet a leghatékonyabban serkenteni a gazdaságot és legyőzni a migrációs nyomáshoz hasonló válságokat – állapították meg tegnap elfogadott nyilatkozatukban a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) idei szarajevói közgyűlésének résztvevői.
Azt is kijelentették, hogy az uniós bővítés és a reformok iránti elkötelezettség további támogatására és folytatására, valamint a térségbeli együttműködés és a jószomszédi viszony biztosítására van szükség. Úgy értékelték, hogy az európai intézményekkel történő együttműködés felgyorsíthatja a pozitív változásokat a régióban.
A 12 részt vevő ország képviselői azt is kijelentették: készek az együttműködésre annak érdekében, hogy az országok minél hatékonyabban tudjanak szembenézni az előttük álló biztonsági kihívásokkal, különös tekintettel a szélsőségekre, a terrorizmusra, a szervezett bűnözésre, az emberkereskedelemre, a kényszermunkára, a fegyvercsempészetre, a pénzmosásra és a korrupcióra, ugyanis Délkelet-Európa biztonsága az egész kontinens biztonságának és stabilitásának az előfeltétele. Problémaként vetették fel a képzett fiatalok elvándorlását, ami az összes tagországot érinti, és kijelentették: jobb jövőképet kell kínálni a fiataloknak annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak.
A korábbi bejelentésekkel ellentétben – és az albán külügyminiszter hétfői távolmaradását figyelmen kívül hagyva – az albán elnök részt vett a közgyűlésen. Az albán külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy Koszovóval szolidaritást vállalva Tirana nem vesz részt a SEECP szarajevói közgyűlésén. Pristina a boszniai szervezők „Koszovóval szembeni megalázó bánásmódja miatt” maradt távol a találkozótól. A koszovói elnök azt nehezményezte, hogy országa lábjegyzettel szerepelt a meghívottak között, a csillagozott részben pedig rendezetlen státusát, fennálló vitáját Szerbiával és függetlenségének egyoldalú kikiáltását tüntették fel.
A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat a diplomáciai és politikai párbeszéd elősegítésére szolgáló regionális, nem intézményesített fórum. Az együttműködés célja a részt vevő országok körében közös álláspontok és tapasztalatok megosztása. Az együttműködés országai rotációs alapon, egy évig töltik be az elnöki tisztet, eddig Bosznia-Hercegovina volt az elnök, a következő évben pedig Koszovó a soros, ám a hivatalos átadási ceremónia Pristina távolmaradása miatt ezúttal elmaradt. A fórumnak 13 ország a tagja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Görögország, Horvátország, Koszovó, Észak-Macedónia, a Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Törökország és Szlovénia.
