Az anyanyelv és a hit megőrzésére biztatta Soltész Miklós, a magyar miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az Erdélyi Lutheránus Ifjúsági Találkozó résztvevőit tegnap Tusnádfürdőn.
Az ifjúsági tábor előadói a krisztusi tanításból fakadó „szeretsz-e engem?” kérdés kapcsán vizsgálják, hogy milyen módon van jelen a család-, az egyház- és a hazaszeretet a fiatalok életében.
Az államtitkár elmondta, a magyarság sajátos helyzetben van Európában azáltal, hogy a magyar nyelv meghatározza a magyar nemzetet. Ezért azt tartotta a legfontosabb feladatnak, hogy a fiatalok őrizzék meg a magyar nyelvet. Hozzátette: Magyarországon is az a tapasztalat, hogy azok a nemzetiségek tudnak megmaradni, amelyeknek a hit is jelen van az életükben. „Ezeknek a fiataloknak és vezetőiknek is az a feladatuk, hogy amit kapnak a környezetükből, az evangélikus hitet tartsák meg, erősítsék, és a lehetőség szerint adják tovább. Ha ez sikerül nekik, akkor meg tudják őrizni a nyelvüket, magyarságukat és a szülőföldjüket is” – nyilatkozta a politikus.
Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a kétévente Erdélyben rendezett lutheránus táborba magyarországi fiatalok is érkeztek. Így a rendezvény lehetőséget ad arra, hogy az erdélyi és magyarországi lutheránus ifjak megismerjék egymást, egymás helyzetét. Hozzátette: kilenc éve kiemelt terület a magyar kormány számára a nemzetpolitika. Ennek a lényegét abban látja, hogy segíteni kell a Magyarországtól elszakított nemzetrészeknek a magyarságban és a nemzetben való megmaradását. A lutheránus tábor és a hasonló táborok is ezt a célt szolgálják, és emellett a Kárpát-medencében élő magyarok jó állampolgárai lehetnek azoknak az országoknak, amelyekben élnek.
Soltész Miklós szerint a magyarságban való megmaradás soha nem mások ellen irányul. Megjegyezte: Magyarországon természetesnek tartják, hogy sokat köszönhetnek az ott élő nemzetiségeknek a kultúra, a művészet, a gazdaság területén, ezért támogatják ezeket a nemzetiségeket, jó lenne, ha a környező országok, így Románia sem félne a magyaroktól. „Nem mi vagyunk azok, akik el akarjuk csábítani a román fiatalokat dolgozni, akiknek köszönhető, hogy négy-ötmillió román már nem Romániában él. A közel másfél milliós magyarság sokkal inkább erősíti ezt az országot. Remélem, ezek a táborok is üzenik a többség felé, hogy a kereszténységben egyek vagyunk, és a megmaradásunk is összekötődik a jövőben” – nyilatkozta.
