És – mint olvasom – bizony szükség volna egy erős román pártra, „amely kizárólag a románok jogairól, a nemzeti értékek megőrzéséről, a természeti források románok érdekében történő hasznosításáról stb. beszélne”. Mivel nincs ilyen párt, a romániai magyarok nemzetáruló aknamunkája ellen is kénytelenek civil szervezetek tüntetni, mint ahogy ez múlt vasárnap is történt Bukarestben. A tüntetésen – a beszámolók szerint – több mint százan harcoltak, ezért aztán a szervezők azt mondták, ezren voltak, ami természetesen több, mint száz. A demonstráció szónokai azt dörögték: véget kell vetni annak, hogy a románok „továbbra is rabszolgák legyenek őseik földjén”. És ahogy a rabszolgák nem tudták otthagyni rabszolgatartóikat, valószínű, az úgynevezett székely megyékben is kénytelenek rabszolgatartó magyar uraiknál maradni, amikor pedig a nóta szerint a románok „itt örökre az urak”. A kormány is elárulta őket, mert engedett az RMDSZ „zsarolásának”, és így az új közigazgatási törvénybe olyan nyelvi jogokat építettek be, amelyek szerint a második hivatalos nyelvvé válik a magyar. És nem lehet tudni, hogy „az RMDSZ vezeti-e a szociáldemokrata pártot, vagy az a magyarok szociáldemokrata pártja”. Persze, az RMDSZ azt hazudja, hogy az új közigazgatási kódex csorbítja a kisebbségi jogokat, mert azt akarják elérni, hogy a báróként viselkedő magyar urak román rabszolgái kénytelenek legyenek megtanulni magyarul. Ráadásul arra kényszerítik a magyarokat, hogy ne tanuljanak románul, mert teljesen el akarják szigetelni őket, és meg akarják fosztani attól, hogy bármilyen egyetemen tanulhassanak és utána Romániában bárhol érvényesülhessenek.

Bezzeg, akik (gondolom, a nem röghöz, a Székelyföldhöz kötöttek) elmentek Olaszországba, Spanyolhonba vagy Angliába, és bár sokan vannak, tökéletesen integrálódtak a társadalomba, mert megtanulták a nyelvet, és így jó állásokhoz jutottak. (Eperszedés, idősgondozás, koldulás?) Tegyük hozzá, hogy valószínű, ők is megszenvednek ott a nyelvtanulással, ezért legjobb lenne, ha idehaza a román szülők választhatnának, hogy melyik országba szándékoznak gyermekeiket elküldeni, és olyan nyelvű iskolába írathatnák őket. Az a szomorú, hogy ráadásul országunk gyalázói olyanokat mondanak, hogy Románia egyet mond és mást tesz. Hát nem pont most, amikor a magyarok számára egy ilyen kedvező kódexet fogadott el a Dăncilă-kormány, a magyar külügyminiszter ismét azzal támadta Romániát, hogy megsérti a kisebbségek jogait! És ezt éppen most, a trianoni békeszerződés „megünneplése” előtti évben, mert Budapest azt akarja, hogy ez a szerinte „történelmi igazságtalanság” nemzetközi üzenetté váljon. Hiába mondja külügyminiszterünk, Meleşcanu, hogy Magyarország fejezze be a provokációit, mert bizony a vak is láthatja, hogy Magyarországnak nagyhatalmi ambíciói vannak. Néha emlegetik, hogy valamikor három tenger mosta partjait, és valószínű, ismét ezt szeretnék elérni.

Máris megvettek 32 hektár tengerpartot az adriai tengerpartból Triesztben, ahol kikötőt akarnak építeni. A B1 tévében a Banciu világában meg azt láttam, hogy Budapest, ha még nem is a Fekete-tenger martjára, de a Gyilkos-tó partjára vetett szemet. És egy ilyen embert, mint Banciu, aki védi a hazát és a Békás-szorost Hargita megyétől, és így Budapesttől, most is 20 ezer lejre büntette az audiovizuális tanács, mert olyan „igazságokat” állított, hogy még a román emberek földi maradványait is elüldöznék Hargita megyéből a magyarok (Úzvölgyéből). Most még a B1 tévécsatornát is ott kell hagynia. Hát ezért kellene egy jó nacionalista párt, amely harcolna a románok jogaiért, és nem csak néhány hazaffy a különféle pártokból, valamint pár tévé- és médiahős, szakértő és futballhuligán, aki a toleráns román nagytöbbség tapsát meghallja. Bár lenne egy olyan veszély is, hogy minden román politikus abba a pártba menne, és akkor ismét egypártrendszer lenne Romániában.