Megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének. Az EP eljárási szabályai szerint a képviselők titkosan, urnás szavazással döntöttek a tegnapi strasbourgi plenáris ülésén, 383 képviselő mellette, 327 ellene voksolt. Az eredmény szoros volt, az elnök megválasztásához ugyanis 374 szavazatra volt szükség. A Bizottság új elnöke tegnap délelőtt az EP-ben elmondott beszédében vázolta terveit, céljait. Az elmúlt napokban az is kiderült, von der Leyen nyitottnak mutatkozik az uniós szintű kisebbségvédelmi intézkedésekről való tárgyalásra. Erről Vincze Loránt EP-képviselő számolt be, aki a FUEN elnökeként egyeztetett az EB elnökjelöltjével.
Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az Európai Uniónak (EU) stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.
Szolidaritásra kell törekedni a tagországok között, tisztességes együttműködésre, és fokozni kell az együttműködést a migráció kiinduló és tranzitországaival – hangoztatta.
Kijelentette, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, és modernizálni kell az európai menekültügyi rendszert. Új, átfogó menekültügyi és migrációs megállapodást kell létrehozni, valamint garantálni kell a schengeni övezet működését úgy, hogy biztosítható legyen a szabad mozgás és az emberek biztonsága egyaránt.
Erősíteni a jogállamiságot
„Biztosítani fogom, hogy a jogállamiság garantálása érdekében teljes és átfogó eszköztárat használjunk európai szinten. Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk. Ezért az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmust kell kialakítani az Európai Bizottság vezetésével” – fogalmazott. Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá. Ursula von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani fogja a nemek közötti teljes egyenlőséget az uniós biztosok testületében. „Ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fogok habozni új neveket kérni” – mondta.
Rendezett brexitre kell törekedni
Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére (brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. „Bizottsági elnökként kész leszek meghosszabbítani a brit kilépés dátumát, ha arra szükség van a jobb megállapodás érdekében. Az Egyesült Királyság szövetségesünk marad, barátunk és szoros partnerünk” – fogalmazott.
Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.
Európai minimálbér bevezetése
Az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek – hangsúlyozta. Mint elmondta, mindent meg szeretne tenni az európai minimálbér bevezetése érdekében, ez ugyanis minden teljes munkaidőben dolgozó ember számára méltóságteljes életet garantálna. A szakszervezetekkel együttműködve általános keretrendszer kialakításán kell dolgozni – hangoztatta.
„Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni” – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Nyitott a kisebbségi kérdésekre
Vincze Loránt, a FUEN elnöke hétfőn a néppárti frakcióban személyesen is felhívta Ursula von der Leyen figyelmét, hogy az EU egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek kellőképpen hasznosítanák az ötvenmillió őshonos kisebbségi hozzájárulását az európai kulturális örökséghez, és segítenék identitásuk megőrzését. Arra kérte az EB elnöki tisztségének várományosát, hogy emelje be a bizottság prioritásai közé ezt a témát, illetve kérte, hogy a biztosok kijelölésének során egyikük tárcájába illesszék be a nyelvi és kulturális sokszínűség témakörét. „Úgy érzem, hogy megfelelő fogadtatásra talált nála ez a kérdés, és nyitottnak mutatkozott az uniós szintű kisebbségvédelmi intézkedésekről való tárgyalásra” – fejtette az RMDSZ-es EP-képviselő.