A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Középiskolások Szövetsége, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkárságának képviselői, főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek részvételével tartott fórum napirendi pontjait a szülői szövetséghez beérkező szülői észrevételek alapján állították össze a szervezők. Csíky Csengele lapunknak elmondta, eredeti elképzelésük az volt, hogy már az idei pótérettségire szervezzenek intenzív román nyelvű felkészítőket a magyar diákok számára, de tekintettel arra, hogy nagyon kevesen iratkoztak be az augusztus végi vizsgákra, a kivitelezést jövő tanévre halasztották. A gyatra jelentkezésnek szerinte az az oka, hogy aki nem tudott felkészülni román nyelv és irodalomból az érettségire, az két-három hét alatt nem tudja pótolni a hiányosságokat.

A fórum résztvevői arról döntöttek, hogy a már meglévő egyesületi, alapítványi, iskolai, illetve önkormányzatok által működtetett kezdeményezések mellett régiónként különböző módon szerveznek ősztől intenzív románnyelv-oktatást, amelyet a pedagógusszövetség koordinál. Lesz tömbösített hétvégi, vakációs és délutáni oktatás is, amelyeket a helyi igényekhez, szükségletekhez igazítanak, szinte személyre szabottan – mondta Csíky Csengele. Régiótól függ, hogy hol milyen keretek között és milyen mennyiségben fog ez megtörténni. Ezzel egy időben elkezdődik az önkormányzati, tanfelügyelőségi és intézményi egyeztetések sorozata a szakképzés eredményesebbé tétele érdekében, egyrészt meg kell fontolni, hogy egyes szakközépiskolákat hogyan lehet helyi, megyei döntés alapján átminősíteni szakiskolává, másrészt olyan szakokat kell indítani, amelyeket a piac igényel – hangsúlyozta a szülői szövetség elnöke.

Szerinte a pedagógusszövetségnek olyan képzéseket kellene szerveznie a különböző szakágakban dolgozó szakemberek számára, amelyek által pedagógussá képeznék őket, hogy taníthassanak a szakiskolákban. Elmondta, az iskolaigazgatók megerősítették, hogy a szakközépiskolák végzősei közül kevesen akarnak érettségizni, nem tartják szükségesnek, megvan a szakdiplomájuk, és iskola után rögtön munkába állnának, a megmaradó szakközépiskolák számára pedig be kell vezetni a könnyített típusú érettségit, ez országos, rendszerszintű változtatást igényel, és erre van a minisztériumnak is javaslata.

Csíky Csengele hangsúlyozta, az egyik legfőbb cél a román nyelv tanításának és vizsgáztatásának megváltoztatása, ami ugyan már érinti a jelenleg végzett hatodikosokat, ők az elsők, akik első osztálytól sajátos román tanterv és tankönyv alapján tanulják a románt, és differenciált záróvizsgán vesznek részt nyolcadik végén, de megkülönböztetett érettségire csak hat év múlva kerül sor. Szerinte csak akarat kérdése, hogy módosítsanak ezen, és az ősszel tizenegyediket kezdő diákok két év múlva differenciált román vizsgát tehessenek az érettségin.

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, a szakmai válságstáb létrehozásával az a szándékuk, hogy közös mederbe tereljék a különböző nézőpontokat, és megteremtsék annak a lehetőségét és feltételrendszerét, hogy a különböző szakmai szervezetek változásokat tudjanak előidézni a romániai magyar közoktatásban.