Puskás Bálint volt alkotmánybíró szerint minden tekintetben helytálló a taláros testület egyhangúlag meghozott csütörtöki döntése a kormányoldal és az ellenzék által benyújtott, az alaptörvényt módosító jogszabálytervezetekkel kapcsolatban. A döntésről kiadott jelentés jogi szempontok alapján darabokra szedi mindkét – Puskás Bálint szerint sebtiben összetákolt – törvénykezdeményezést. A volt háromszéki szenátor ugyanakkor úgy véli, hogy az előzetes normakontrollon átment előírások – figyelembe véve, hogy közeledik az államfőválasztás – még végigjárhatják az alkotmánymódosítási utat a parlamentben, az alaptörvény módosítása azonban nagy eséllyel elmarad, mivel nincs erre kellő politikai akarat.
Puskás Bálint szerint az alkotmánymódosítás lehetősége már a Klaus Iohannis államfő által az európai parlamenti választásokkal egy időben kiírt népszavazáskor elcsúszott, mivel a kérdésfeltevés téves volt. De mivel az államfő számára politikai szempontból fontos volt, és most is az, sikerült elkölteni 40 millió eurót erre a célra. Felelős nincs, ugyanis mind az alkotmány, mind a törvény biztosítja az államfőnek azt a jogot, hogy nemzeti szempontból fontos kérdésekben népszavazást írjon ki. Hogy mi lehet nemzeti szempontból fontos kérdés, azt az elnök dönti el. Véleménye szerint tehát nem törvénytelen gesztus népszavazást kiírni tévesen megcélzott ügyben, csak mélységesen erkölcstelen.
Ami a kormányoldal és az ellenzék által benyújtott alkotmánymódosító tervezeteket illeti, Puskás Bálint szerint a Vargha Attila alkotmánybíró által összeállított jelentésből is kitűnik, hogy összefércelt tákolmányok, amelyekre más jogi válasz nem születhetett a taláros testület részéről. Erre utal egyébként az is, hogy a bírák egyhangúlag az elutasítás mellett döntöttek, még „az államfővel szimpatizálók is”, amire elég ritkán van példa. Ezek is – amint az egész referendum – sajnos néphülyítő megnyilvánulásnak tekintendők, hiszen a tervezetekben szereplő összes előírás egyértelműen törvényszinten szabályozható, nem szükséges ehhez az alaptörvényhez hozzányúlni – véli a volt alkotmánybíró.
Az egykori szenátor ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a történet itt nem ért véget, hiszen választások következnek, és az államfő nem fog lemondani alkotmánymódosítási elképzeléseiről. Valószínű, eltekint majd azoktól a rendelkezésektől, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék, hisz erről a taláros testület egyértelműen kimondta, hogy alaptörvénybe ütköző. A tervezetekben foglalt többi, a normakontrollon sikeresen átment előírás nagy eséllyel folytatja az alkotmánymódosítás útját. Puskás Bálint ugyanakkor úgy véli, hogy az egész a parlament szintjén megbukik. Erre már többször volt példa, legutóbb a parlament szerkezetének megváltoztatását és a létszámának csökkentését célzó kezdeményezésnél. „Nem látok valós politikai akaratot egy alkotmánymódosításra, abban pedig szinte biztos vagyok, hogy a jelenlegi törvényhozás már nem képes végigvinni egy ilyen folyamatot” – összegzett.
