KILENCVENSZÁZALÉKOS ADÓT FIZESSENEK. Nemrég közölte a kormány, hogy úgynevezett szolidaritási adót vetne ki a külön nyugdíjakra, ami abban állna, hogy maximum 10 ezer lej lehetne a nyugdíj, aki ennél többet kap, attól a 10 ezer lej fölötti részt adó formájában visszatartaná az állam.
Már ez is heves vitákat váltott ki, több bíró is jelezte, hogy igazságtalannak tartanák, ha ez megtörténne, illetve voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy alkotmányellenes lenne az intézkedés. Van azonban a Szociáldemokrata Pártnak egy szenátora, Liviu Pop, aki úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a 10 ezer lejig terjedő nyugdíjakra 10 százalékos adót vessenek ki, az e fölötti összegre pedig 90 százalékost. Pop szerint hatalmas a szakadék az átlagnyugdíjnak megfelelő 1150 lejes összeg és a külön nyugdíjak összegei között, amelyek akár a 73 890 lejt is elérhetik. Pop még áprilisban benyújtotta a javaslatot, ezt három bizottságnak is véleményeznie kell, a javaslatról végül a képviselőház dönt. (Transindex)
IGAZI ROMÁN VENDÉGSZERETET. Lényegesen megváltozhatott a véleménye kies kis hazánkról annak a belga állampolgárnak, aki pár éve fülig szerelmes lett Romániába. Méghozzá annyira, hogy hozzá is kötötte az életét: ideköltözött és Nagybányán él. És előszeretettel kirándul, csütörtökön például Kolibicán motorozott két besztercei haverjával a víztározó lenyűgöző környékén. Pechjére, ugyanis a közelben legelt két szekér elé fogott ló is, az állatok pedig megijedtek a motorok zajától és felborították a szekeret. Belga barátunk – hiába próbálták lebeszélni a helyi viszonyokat jobban ismerő beszterceiek – a civilizált világ normái szerint ragaszkodott hozzá, hogy odamenjen a szekeresekhez és bocsánatot kérjen a kellemetlenségért, esetleg megfizesse az okozott kárt. Ennyi kellett! A barátságosnak cseppet sem mondható borgói juhászok nekiestek, és botjaikkal addig ütötték, míg szinte agyonverték. Kórházba került sérüléseivel, több sebét össze kellett varrni. De az eset komoly lelki traumát is okozhatott, nem vennénk rá mérget, hogy továbbra is ugyanúgy imádja Romániát. (Főtér)
ÍGY LEHET MEGHÓDÍTANI EURÓPÁT. Egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által bemutatott friss felmérés szerint 2000 és 2018 között legkevesebb 630 ezer olyan gyerek született külföldön, akinek az anyja vagy az apja román állampolgár. Az ugyanebben az időszakban tapasztalt romániai népességcsökkenés – 22,4 millióról 19,5 millióra – egyértelműen a kivándorlással magyarázható. 2017-ben például – abban az évben, amikor több román gyerek született külföldön, mint otthon – Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában (itt élnek a legnagyobb román közösségek) legalább 40 ezer román állampolgárságú felmenőkkel rendelkező gyerek született. Egy másik felmérés számos kérdést vet fel arról, hogy miként viszonyulnak a román állampolgárok a mobilitáshoz, hogyan képzelik el a jövőjüket: a Romániában élők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyná az országot egy jobb élet reményében. Mi több, a 15 és 24 év közöttiek mintegy fele válaszolta azt, hogy külföldre költözne. (Főtér)