Dabis Attila közölte: az SZNT szerint az európai uniós fejlesztéstechnikának kiemelt figyelemmel kellene kezelnie a nemzeti régiókat, vagyis azokat a térségeket, amelyeket valamilyen nyelvi, etnikai, nemzeti, kulturális sajátosság különböztet meg a környező területektől.

Hangsúlyozta, a polgári kezdeményezés tétje, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei – köztük a határon túli magyarság – rendelkezni fog-e a jövőben azokkal az erőforrásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját kultúrájukat, identitásukat a szülőföldjükön tudják megőrizni. Hozzátette, bárki számára láthatók azok a kedvezőtlen folyamatok, amelyek évtizedek óta zajlanak a külhoni magyarság soraiban: ezek a térségek fejletlenebbek, mint a többségi társadalom által lakott területek, ezt pedig sokszor mesterségesen idézik elő az államok, mint ahogy azt szerinte a szlovák vagy a román példa is mutatja.

Erre a helyzetre lehetne gyógyszer az, ha sikeres lesz a meghirdetett polgári kezdeményezés, hiszen közvetett módon, az európai unió fejlesztési eszközeivel javítani lehetne a határon túli magyar térségek gazdaságát, így pedig népességmegtartó erejét – mondta Dabis Attila.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel. A miniszter sajtótájékoztatóján felidézte, hogy az SZNT hat évig pereskedett az Európai Bíróságon a polgári kezdeményezés elindításának lehetőségéért, míg végül sikerrel járt. Kiemelte, az Európai Unióban rendkívül fontos, hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben a polgárok ki tudják fejezni akaratukat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, korábban szintén sikerrel vitték végig a Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezést, amiről így az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell.

Hangsúlyozta, az ügyek megoldására nem jelent teljes garanciát, hogy azok napirendre kerülnek az uniós intézményekben, ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzenek a magyar nemzetiségeknek, továbbá segítsék őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, valamint saját kultúrájuk megőrzésében.

Gulyás Gergely kitért arra is, azért is üdvözölték az uniós csatlakozást, mert abban reménykedtek, hogy a nemzetiségeket elnyomó kommunista politikával ellentétben az EU-ban a határok jelentősége másodlagossá válik, és mindenkinek lehetősége lesz identitása megvallására. „Ugyan nagyon sok mindenben csalódtunk, de ma is úgy gondoljuk, hogy amikor jogállamiságról van szó az Európai Unióban, akkor ennek egyik legfontosabb vonatkozása éppen a nemzetiségeket megillető egyéni és kollektív jogok” – fejtette ki.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke köszönetet mondott a kormány segítségéért, aláhúzva azt is, hogy a polgári kezdeményezésért folytatott hatéves uniós perben is végig maguk mellett érezhették a magyar kabinet támogatását. Az EU-tagság jelentőségéről szólva elmondta, a rendszerváltás előtt még csak nem is remélhették, hogy a székelység és a magyar kormány közösen tud majd fellépni egy európai fórumon a székelyek jogainak védelmében. „Ez a jó az Európai Unióban” – tette hozzá.

Az SZNT vezetője kitért arra is, az elszakított területeken vannak olyan magyar többségű régiók, amelyek a mai napig megőrizték nemzeti jellegzetességeiket. A polgári kezdeményezés célja tehát, hogy ezeknek a területeknek maradjon meg a regionális identitása. „Maradjanak meg magyarnak, maradjon meg Székelyföld székelynek, de ugyanez érvényes Kalotaszegre, Érmellékre, Partiumra, a Felvidék magyar többségű területeire” – fogalmazott. Izsák Balázs jelezte, céljuk eléréséhez a magyar kormány és társadalom támogatására is szükségük van.