Kedden, július 23-án reggel hatkor már a negyedik vízbetöréssel küzdöttek a négyemeletes tömbház lakói, a délutáni zápor után pedig az ötödikkel. Ekkor leginkább a bűzre panaszkodtak, meg a sokasodó szúnyogokra és más repülő, illetve mászó bogarakra. A nagy kár az első áradattal jött: a nemrég eltett befőttek, savanyúságok, megőrzésre levitt bútorok, ritkábban használt háztartási vagy sporteszközök majdnem mind a szemétbe kerültek már.

Szinte Márton nem csupán a felesége által eltett 30 üveg baracklekvárt búsulja: szőnyege is tönkrement, és a hasztalan takarításból is elege lett. Elmondása szerint a víz – egyszerre 60–100 köbméternyi – a B lépcsőházban jön fel, negyedóra alatt ágyékig emelkedik, és onnan szivárog át az A lépcsőházba. A sodrás kiüti a szennyvízcsatorna könyökét (rögzíteni a méteres trutymóban nem tudják), a szennylé mindenhová szétfolyik, a bűz a felső emeleteken is orrfacsaró, és most már a fertőzésveszély is jelentős. Lemenni csak az ár levonulása után lehet. A baj az, hogy hiába hívták a közüzemeket: késve is jönnek, és nem is ott keresgélnek, ahol a víz betör, hanem a másik oldalon, ahova átfolyik. Azért is aggódnak, hogy a maró folyadék kikezdi az épület alapjait.

Mindezt a B lépcsőház előtt gumicsizmában gyülekező szomszédok is megerősítik. Egymás szavába vágva mesélik, hogy mindenki hárítja a felelősséget: a tűzoltók nem jöttek a vizet kipumpálni, a közüzemek szerint a tömbházban, azaz a lakók magántulajdonában van a baj, a közegészségügy írásbeli panasz nélkül nem mozdul, a lakásbiztosító társaságnál is elutasították kérésüket, habár a biztosítás kötelező. Incze Ibolya elmondta, hogy kedden reggel fél hétkor ő hívta a közüzemeket, de még azt is rosszul rögzítették, amit mondott, újabb telefonálgatásokra volt szükség, amíg megértették, hogy miről van szó. 11 óra után jött is egy kocsi, de azok csak a tömbház melletti beton aknafedőt cserélték ki olyanra, aminek nyitható a teteje. Így hozzá lehet férni a kinti vezetékekhez, de ott sem találják a hibát.

A lakók – van köztük olyan, aki 51 éve él ott, és 48–49 éve nem látott vizet a pincében – a dohánygyári hegyen (az Andrei Şaguna utcában) nemrég megkezdődött útjavítással kapcsolják össze az ügyet: azóta áznak, és semmilyen más munkálat nem folyik a közelben.

Ferenczy Lenke felsorolja: az első vízbetörés június 30-án vagy július elsején történt, a második hetedikén, a harmadik 14-én. A közüzemektől ugyan ki-kijött néhány alkalmazott, egyszer Czimbalmos Csaba városmenedzser is helyszínelt – mert a városházán is tettek le panaszt –, de eredményt semmi nem hozott.

Az esővíz-elvezető rendszer ugyan a hatvanas években készült, de a baj nem a tömbházból jön, a szennyvíz-hálózat pedig a szolgáltatóé – szögezte le Bodosi Zoltán lakótársulási gondnok, aki a kárvallottakkal együtt várta a szerelőket. Jelezte, már keresik azt a céget, amely a takarítást és a fertőtlenítést is elvégezze, mire két férfi – aki épp a közüzemektől tért haza igen elégedetlenül – kiabálni kezdett, hogy a nyugdíjasokra nem lehet annyi költséget ráterhelni. Az 1-es tömbház 40 lakásában ugyanis nagyrészt idős családok laknak, korlátozott jövedelemmel.

Az esőcsatornák a tömbház mellé folynak, nincsenek bekötve az aknákba, mint máshol – közölte érdeklődésünkre Butyka Elemér, a városi közüzemek üzemeltetési igazgatója, hangsúlyozva, hogy a tömbház magántulajdon, ha ott van a baj, azt a lakók dolga orvosolni. A kinti vezetékek a közüzemekre tartoznak, de amíg nem tudni, hol tör be a víz, addig nem is lehet ezt meggátolni. Jelenleg a lakók és a szolgáltató emberei is keresik a hibát, utóbbiak minden aknát megvizsgáltak, a vezetékeket kamerával is megnézték, sehol sem találtak semmi rendellenességet. A csövek ugyan több évtizedesek, de működnek, dugulás nincs. A dohánygyári hegyen semmilyen régi vezetéket nem kötöttek át; a Valdek Kft. ugyan lefektette az új esővízcsatornát, de a régihez nem nyúlt, a közüzemek pedig három csatlakozót cserélt ki, ám ezekkel sincs gond, az esővíz és a szennylé is leér a Kós Károly utcába.

Arra, hogy akkor mégis mi lehet az oka, hogy eső után pokollá változik egy tömbház élete, egyelőre nincs magyarázat.