Szombaton ér véget Kézdiszentléleken az a kéthetes régésztábor, melynek során Mordovin Maxim ásatásvezető régész, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézetének egyetemi docense és tizenkét ELTE-régészhallgató feltárta a Perkő alatt található Tarnóczi–Mikes-kastély megmaradt falait.
A régészhallgatók munkájába több napon keresztül helybéliek is bekapcsolódtak. Tegnap többek között Pál Ferenc, a római katolikus egyházközség plébánosa, Bartalis Béla kőfaragómester, Biró Levente tanító és Mészáros Ágoston hittantanár segédkezett az ásatásoknál.
Mordovin Maxim érdeklődésünkre elmondta: úgy kerültek ide, hogy Sztáncsuly Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum régésze megbízást kapott Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármestertől arra, hogy kutasson a Tarnóczi–Mikes-kastély romjainál, de az ő szakterülete nem a középkor, ezért értesítette erről a lehetőségről, amit örömmel vállalt el. Nem első alkalommal jár vidékünkön, már 2000-ben is megfordult Kézdiszentléleken, dolgozott is itt, ismerte a terepet.
A feltárási munka során azt kutatták, hogy milyen mértékben maradtak meg a falmaradványok, és milyen leletekre számíthatnak. A régész azt is elmondta, munkájuk során nagy segítségükre volt Csáki Árpád tavaly megjelent, A kézdiszentléleki Tarnóczi–Mikes-kastély című munkája, a kötetben szereplő, kastélyra vonatkozó források és képi ábrázolások, illetve alaprajzok. Két nagyobb kutatóárkot ástak, az egyiket a kastély nyugati palotájának a területén, a másikat pedig az egykori kerek torony területén. Ezek mentén haladtak lefelé és termelték ki a földet, így találták meg a falmaradványokat. A régész azt is elárulta, hogy az alaprajz úgy néz ki, mint egy középkori váré, hiszen a falai 1,8 méter vastagságúak, ami kastélyok esetében nem nagyon fordul elő. Balogh Tibor polgármester elmondta, hogy az ásatás során feltárt falakat konzerválják, és a feltárást jövő nyáron folytatják.
