Újabb jelentős összegű támogatást ítélt meg a magyar kormány a vajdasági magyarság nemzeti jelentőségű fejlesztéseire és programjaira – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tegnap a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői helyszínén. Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy vélekedett, a magyar nemzetpolitikának köszönhetően az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában „előnyt jelent magyarnak lenni”.
A július 8-án hozott kormányhatározat idén 1 milliárd 89 millió forintos támogatást biztosít a megkezdett beruházások befejezésére és újabbak elkezdésére, jövőre további 325 millió, 2021-ben pedig 290 millió forint áll majd a vajdasági magyarság rendelkezésére.
A kétezres évek fordulóján Szerbia nagyon nehéz gazdasági, politikai és társadalmi válságban volt, az ottani magyarság élete, fizikai léte is kérdésessé vált, ám erre a közösség nem a szülőföld elhagyásával válaszolt, hanem kitartott, és minden szempontból fejlődni tudott, az összefogásban keresve a kilábalás útját – idézte fel Potápi Árpád János.
Az államtitkár szerint az utóbbi két évtizedben ez a nemzetrész járta be a legnagyobb fejlődést, és a vajdasági magyarság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia és Magyarország óriási előrelépést tett a történelmi megbékélés útján. Hozzátette: ebben a munkában kimagasló szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).
A most megítélt kormánytámogatásból 11 kiemelt jelentőségű projekt fog megvalósulni. Ezek közül a Tusványoson tartott sajtóértekezleten Pásztor István, a VMSZ elnöke egyebek mellett a noszai művelődési ház befejezésére megítélt 87 millió forintos, a bácsfeketehegyi Bányai János-emlékház kialakításának befejezésére megítélt 110 millió forintos, az életveszélyessé vált verbászi evangélikus templom felújítására elkülönített 100 millió forintos és a XIII. századi aracsi pusztatemplom konzerválását célzó 250 millió forintos támogatást emelte ki.
A VMSZ elnöke rámutatott: a vajdasági magyarok nem mondanak le az őket szerbiai adófizetőkként megillető költségvetési forrásokról sem, a magyar nemzetpolitikának köszönhetően pedig az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában „előnyt jelent magyarnak lenni”.
A vajdasági magyarság alapállása, hogy megőrizze identitását, ugyanakkor elkötelezett Szerbia előrehaladása mellett – hangsúlyozta Pásztor István. Hozzátette: ellentétben a többi határon túli magyar közösség helyzetével, Szerbiában a többségi nemzet nem biztonsági kockázatként tekint a magyarságra, hanem megbecsüli a közösséget és számít rá az országépítésben. Ennek a kivételes helyzetnek a kialakításában mind a szerb, mind a magyar kormánynak, de magának a vajdasági magyar közösségnek is fontos szerepe volt – állapította meg Pásztor István.
Megköszönve az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatását, a VMSZ elnöke kifejezte meggyőződését: a két ország közötti „tojáshéjakon mozgó” kapcsolatépítés eredményeképp ma már Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia, és Szerbiának nincs jobb szomszédja, mint Magyarország. „Pár év alatt egy olyan utat tettünk meg, ami európai kitekintésben talán a francia–német megbékéléshez hasonlítható. (...) Ez hihetetlenül nagy közös eredmény, mert ha Magyarországnak ilyen múlttal sikerült ilyen kapcsolatokat kiépítenie Szerbiával, akkor az, hogy ez nem sikerül Romániával, Ukrajnával vagy Szlovákiával, nem Magyarország hibája” – jelentette ki Pásztor István. A VMSZ elnöke szerint a megbékélés legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyarság, ezért a közösség számára életbevágó úgy politizálni, hogy ezt a viszonyt fenn tudja tartani és tovább tudja fejleszteni. (MTI)
