Az első öt hónapban a bevételek 11,6 százalékkal nőttek, ám a kiadások 16,3 százalékkal, így a deficit a GDP 1,43 százalékára duzzadt. Az első hat hónapban a hiány már elérte a 18,8 milliárd lejt, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó hat hónapban a kormány csak 9,5 milliárd lejjel növelheti azt. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a szeptembertől életbe lépő új nyugdíjtörvénnyel járó plusz 8,6 milliárd lejes kiadást már eleve beleszámolták a költségvetésbe. Erről még mindig nem tudni, hogyan fog kinézni, de Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden azt nyilatkozta, hogy egy sor megszorító intézkedést hoznak az államtitkárságok szintjén, emellett pedig az egyetemisták ingyenes vasúti utaztatásán és a külön nyugdíjakon is módosítanak, a helyi önkormányzatok azonban megkapják a megígért 1,5 milliárd lejes többlet keretet. (Maszol)

FELDÜHÖDÖTT A KÉRDÉSEKEN. Veszekedni kezdett az újságírókkal az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője. Marius Pîrvut Niculae Bădălău gazdasági miniszter hívta meg a sajtótájékoztatójára, ám a főfogyasztóvédő igen zokon vette a hozzá intézett kérdéseket. Miután nagy vonalakban bemutatta az általa vezetett intézmény tevékenységét, a sajtó azt szerette volna tudni, hogy miért nem nevezte be Romániát abba a nemzetközi projektbe, amelynek az volt a célja, hogy a kettős standardot kiszűrje a nyugati, illetve keleti államokban eladott élelmiszerek esetében. Egyes fogyasztók, civil szervezetek és különböző intézmények mellett ugyanis a román szociáldemokraták is sokszor mondták, hogy az ugyanazon csomagolással árult nyugati ételek Európa keleti részén gyengébb minőségűek. Az igazság kiderítésére 19 állam vállalkozott, Románia azonban nincs köztük, Pîrvu ideges és hepciás válaszai szerint azért, mert „Romániának pártatlannak kellett maradnia” az EU-tanácsi elnökség miatt. Hozzátette, hogy ezek amúgy is befejezetlen és irreleváns felmérések, mert csak a címkéket hasonlították össze, és ilyen jellegű összehasonlításokat ők is végeznek Romániában. Itt belezavarodott, és azt már nem tudta megmondani, hogy saját vizsgálataik mérvadóak-e. (Ziare.com)

HALEP SÉTÁNY. Sétányt neveznének el Simona Halep teniszezőről Bukarestben. Az erről szóló határozattervezetet Gabriela Firea főpolgármester nyújtotta be, és a bukaresti városi tanács július 31-i ülésének napirendjén szerepel. A tervezet értelmében a Victoriei tér és az Episcopiei utca kereszteződésénél fekvő közterület venné fel a sportoló nevét. A határozattervezet indoklásában a kezdeményező hangsúlyozza, hogy az 1991. szeptember 27-én Konstancán született Simona Halep 64 héten át vezette a profi női teniszezők világranglistáját – amelyen jelenleg a negyedik helyet foglalja el –, 2018-ban pedig az év játékosának választotta a WTA. (Agerpres)