Az út két oldalán sorakozó gépkocsik, a rendkívül zsúfolt forgalom elakadása ellen hadakozó rendőrök, a tűző nap ellen kalappal, fejfedővel felszerelkezett, a szabadegyetemi helyszínére kisebb-nagyobb csoportokban igyekvő érdeklődők – hagyományosnak nevezhető utcakép szombat reggel Tusnádfürdőn, miként hagyomány az is, hogy minden évben a tusványosi szabadegyetem zárónapján Magyarország miniszterelnöke tart előadást, értékelve a nemzet és az ország helyét a nagyvilágban.

De nem csak a gyakran nemzetközi visszhangot kiváltó beszéd lehet vonzó, hanem az is, hogy a szabadegyetem hagyományaihoz híven kérdéseket lehet feltenni az előadókhoz, így aztán a világpolitikai fejlemények mellett akár az M4 sportcsatorna geokódolásának ügyét is fel lehet vetni Magyarország miniszterelnökének.

Nem csoda hát, hogy idén, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján is többezres tömeget köszönthetett az Orbán Viktor és Tőkés László előadását moderáló Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Tusványos egyik alapítója szombat délelőtt: Erdély minden részéről, Magyarországról, a Kárpát-medence magyarlakta térségeiből is érkeztek érdeklődők, de lengyel résztvevői is voltak a fórumnak.

Ostrom alatt a magyarság

Tőkés László korábbi európai parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet: az 1989-es változások után harminc évvel is folyik a Ceaușescu-diktatúrára jellemző magyarellenes politika Romániában. Különös fintora a sorsnak, hogy ő maga – akinek a rendszerrel szembeni ellenállása lobbantotta lángra a temesvári forradalom szikráját – jövő év június 4-én, a trianoni békediktátum századik évfordulóján éppen a bukaresti bíróságon „emlékezhet”: ekkorra idézték be ugyanis abban a perben, amelyet a forradalomban játszott szerepéért adományozott Románia Csillaga kitüntetés megvonása miatt indított. Mint ismert, az egykori temesvári lelkészt az időközben a szélsőségesen magyarellenes Népi Mozgalom Pártjának alapítójává és vezéregyéniségévé lett Traian Băsescu egykori államelnök tüntette ki, ám Klaus Iohannis jelenlegi elnök megvonta tőle a Románia Csillaga kitüntetést amiatt, hogy hat évvel korábban éppen Tusnádfürdőn azt kérte Orbán Viktortól: Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarság fölött, miként Ausztria teszi az Dél-Tirollal.

Az EMNT elnöke szerint a trianoni békediktátum közelgő 100. évfordulóján megállapíthatjuk, hogy a kommunizmus korszakában is folytatódó ostrom 1989 óta tovább tart. „Áll az ostrom Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya mára már 50, 40, 30, illetve 20 százalék alá esett. A néhai kolozsvári Bolyai Tudományegyetem módjára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is csúfosan elesett. Beke István és Szőcs Zoltán személyében székely politikai foglyok ülnek börtönben. Az úzvölgyi katonai temető pedig már önmagában is azt példázza, hogy Székelyföld is ostrom alatt áll. A »mélyállam« kamarillapolitikájának forgatókönyve szerint a román titkosszolgálatok, pártok és felbérelt civil szervezetek sűrűn verik a blattot, osztogatják a Ceauşescu-rezsim eszköztárából örökölt »magyar kártyát«” – fejtegette, hangsúlyozva: a posztkommunizmust is le kell győzni.

Az ostromállapot miatti együttes fellépést, új magyar egységet szorgalmazva bírálta az RMDSZ-t is, amiért egypárti kizárólagosságra törekedve elutasította az európai parlamenti választások előtti összefogást, és így önként mondott le egy magyar képviselői mandátumról, céllá pedig a bejutási küszöb átlépése vált, nem a közösségi célok, az autonómia, a restitúció, a felsőoktatás, a csángók ügye. A fricskák során gratulált Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a Kárpátokon túlról érkezett 35 ezer szavazathoz. „A Teleorman megyéből, illetve a Liviu Dragnea szülőfalujából elnyert hungarofil szavazatok sokaságához külön is gratulálok. Még mondja valaki, hogy az erdélyi magyaroknak nincs jó dolguk Romániában…” – ironizált Tőkés, aki az új magyar egység kialakítását, az idei tusványosi tábor mottójául választott Egy a tábor jelszót értelmezve leszögezte: ez az elv nem jelentheti az erdélyi magyar politikai pluralizmus tagadását.

Beszéde zárásaként Tőkés Orbán Viktor támogatását kérte a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az úzvölgyi katonai temető, az erdélyi falugazdászrendszer, valamint a székelyföldi politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében.

A kérdésekre válaszolva Tőkés részleteket olvasott fel Beke István felesége, Beke Csilla leveléből, amelyben a magyar politikai szervezetek egységes fellépését szorgalmazva hiányolja a határozottabb kiállást az RMDSZ részéről.

A nemzetépítés fő műsorideje

Jóval derűlátóbb hangot ütött meg Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki szerint ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. Tusványos egyik alapítójaként és állandó résztvevőjeként a szabadegyetem harmincéves múltjára visszatekintve megjegyezte: az a jó, hogy az mögöttünk van, és nem előttünk. Visszatekintésében felidézte: nemzedékének 1989-ben az volt a feladata, hogy kivívják az ország függetlenségét és szabadságát. Következett a liberális rendszerváltás, a piacgazdaság bevezetése, a demokratikus intézményrendszer kiépítése. 1994 után a szocialista rendszer utódcsapatait kellett legyőzniük, 2006 és 2010 között pedig elkészült a nemzeti rendszerváltás terve, majd az ehhez szükséges politikai győzelmet kellett kiharcolni a választások során. Most, az előttünk álló 15 évben következik az ő politikai nemzedékének fő műsorideje, amikor a legfontosabb dolgokat valósítják meg, értelmet adnak nemzedékük életének, hiszen történelmi lehetőséget kaptak a magyar nemzet megerősítésére.

Mára az ország szuverenitását visszaszerezték, a Nemzetközi Valutaalap hazament, a határokat megvédték, rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés jellemzi Magyarországot, a veszélyek kívülről érkeznek, ezeket kell elhárítani, kivédeni. E tekintetben a sikerek közé sorolta annak megakadályozását, hogy Soros György embere – Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt – kerüljön az Európai Bizottság élére, és ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe. Szerinte ki kell javítani az elmúlt időszakban elkövetett hibákat: a migráció kérdését a schengeni övezethez tartozó államok belügyminisztereiből álló tanácsra kell bízni, gazdasági vonatkozásban pedig fel kell hagyni az európai szocializmus építésével.

Kitért arra is, hogy a ma az uralkodó korszellem szerint egyfajta liberális internacionalizmust kell megvalósítani az Európai Unióban, Magyarországon viszont valami más épül, ezért bírálják oly sokan Budapest politikáját. 2010-ben, amikor az ország és a társadalom fuldoklott az adósságban, az állam legyengült, a nemzethez tartozás tudata eltűnőben volt, úgy látták: a liberális demokrácia keretein belül nem lehet megoldást találni a problémákra. Ezért úgy döntöttek, igent mondanak a demokráciára, de nemet a liberalizmusra: fenntartják a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját megváltoztatják. A liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra, és az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja. Magyarországon mára létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos keresztény-demokrata állam. Szerinte az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság. „Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni” – fogalmazott. Szerinte igenis lehetséges, hogy egy tízmilliós ország az EU-ban a liberális korszellem idején kimásszon az adóssághegy alól, helyreállítsa gazdasági szuverenitását, gyorsabban fejlődjék, mint a liberális demokráciák, sikeresen elutasítsa a migrációt, védelem alá helyezze a családot, megvédje a keresztény kultúráját, nemzetegyesítést és nemzetépítést hirdessen, megteremtse a keresztény szabadság rendjét, mindezt teljes nemzetközi ellenszélben túlélje, sőt, sikerre vigye. Mindehhez bátor kiállás és összetartás szükséges – zárta előadását a miniszterelnök.

Mit gondol Dăncilăról, miért nem nézhető az M4?

A közönség soraiból érkezett kérdésekre, felvetésekre válaszolva Orbán Viktor több témát is érintett. A Magyarországon működő családtámogatási rendszer – családi otthonteremtései kedvezmény stb. – kiterjesztése kapcsán türelmet kért, mint mondta, egyelőre nincsenek meg az anyagi és politikai feltételek minden ilyen intézkedésre, de eljöhet és a választások eredményétől függően el is jön majd az idő, amikor az anyaország képes lesz erre. Erdély és Magyarország légi összeköttetéséről szólva közölte: az ősztől immár napi rendszerességgel közlekedő Marosvásárhely–Budapest repülőjárat után dolgoznak a Kolozsvár–Budapest járat újraindításán is.

Az erdélyi magyar–magyar együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Orbán Viktor megismételte korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint ezt elsősorban az itteni szervezeteknek kell megbeszélniük, kiizzadniuk, kiharcolniuk, sem ő, sem kormánya nem kényszeríthet senkit semmire, nem tehet rendet Budapestről. Ebbe már akkor beletörne a bicskája, ha Tőkés Lászlónál próbálkozna – jegyezte meg tréfásan, majd kifejtette: vannak eszközei, meggyőzési módszerei, érvei, de közvetlen kikényszerítő hatalma nincs. Annyi biztos, Budapest várja és segíti a közös akarat kialakulását, és ha az megvan, akkor mindig felsorakozik mögéje.

Úzvölgye kapcsán megjegyezte: politikai terminusokban nem tud beszélni a helyzetről, hiszen a végtisztesség meggyalázása, a kegyeltsértés olyan mély emberi érzelem megsértése, amiről nem is lehet politikai kategóriákban beszélni.

„Nem értem, hogyan jut az embereknek eszébe az, hogy akármilyen politikai vagy múltbéli vitát a végtisztesség megadásának parancsolatát megszegve, kegyeletsértő módon próbálják lefolytatni” – szögezte le a miniszterelnök. Éppen ezért a megoldás sem politikai, az erdélyi magyaroknak el kell jutniuk a románokkal odáig, hogy higgadtan végigbeszéljék az úzvölgyi kérdést. „Ebben a politika feletti morális dimenzióban kellene egymással találkoznunk, és ott olyan megoldást találnunk, amely az erdélyi magyarságnak elfogadható. Ez nem lehetetlen, amint ez megvan, a magyar kormány teljes tekintélyével felsorakozik a közös erdélyi megoldás mögött” – szögezte le.

Kitért a magyar–román kapcsolatokra is, ugyanis egyik kérdező a hosszú ideje elmaradt magyar–román csúcstalálkozó ügyét vetette fel. Orbán Viktor visszafogottan és udvariasan fogalmazva majd minden jelentős politikai szereplőről mondott egy-két jó szót. Liviu Dragneára, a Szociáldemokrata Párt korábbi elnökére utalva azt mondta: mindig betartotta a vele kötött megállapodásokat, utódjáról, Viorica Dăncilă miniszterelnökről pedig azt mondta: sokan méltánytalanul és udvariatlanul beszélnek róla lekezelően, szerinte azonban ő komoly politikus, aki sokkal több jót tudna cselekedni Románia javára, ha megfelelő hátországa lenne. Klaus Iohannis elnökről megjegyezte: ha nem karakán és következetes, és nem áll ki az Európai Néppárt döntése mellett, nem lehetett volna megakadályozni, hogy Frans Timmermans kerüljön az Európai Bizottság élére. Mindezek alapján úgy értékeli, nem a vezető személyek képességeivel és szándékaival van a gond, hanem inkább azzal, hogy nincs egy működőképes politikai gépezet. Éppen ezért szerinte nem is időszerű egy magyar–román csúcstalálkozó, mert úgysem tudnának döntéseket hozni a romániai politikai helyzet kavargása miatt. Meg kell várni, amíg a választások nyomán kiderül, kinek milyen hatalma van, kivel miről lehet megállapodni, addig azonban a magyar–román találkozók jobbára csak protokollárisak, jó szándékúak lesznek.

Felmerült az a kérdés is, hogy a korábbi ígéretek ellenére még mindig nagyon sokszor geokódolás lehetetleníti el az M4 sportcsatorna közvetítéseit, és így a külhoni magyarok nem követhetik élőben a magyar sportsikereket. Ennek kapcsán Orbán Viktor felidézte: a probléma megoldását korábban nyilvánosan Semjén Zsoltra bízta Tusványoson, ám ő nem oldotta meg. „Arra kérem Zsoltot, ha segítségre van szüksége, szóljon, hogy a kérdést megoldhassuk” – szólította meg a hallgatóság első soraiban ülő nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest Orbán Viktor a közönség derültsége közepette.