A hétvégén újból Kovászna és tágabb környéke, Orbaiszék volt a világ közepe – legalábbis ami a famegmunkáláshoz kötődő népi mesterségeket és a hagyományőrző huszármozgalmat illeti. Tegnap második alkalommal szervezték meg a fürdővárosban a forgácsfesztivált, vele párhuzamosan zajlott a kilencedik huszártoborzó. Szombaton a katonai hagyományokat éltető huszárok lóháton járták be Orbaiszéket, szinte minden községben megfordultak, keresve a katonaságot vállaló legényeket, sőt, leányokat is. A szombati napot Csomakőrösön hetedhét országra szóló bállal zárták a hagyományőrző katonák.
Vasárnap már kora reggel elfoglalták helyüket a famegmunkáló mesterek. Kerekes, zsindelykészítő, kopjafát, kisebb tárgyakat faragó szakemberek mutatták be tudományukat, a szövés furfangjaival is megismerkedhetett a népes nézősereg. Odébb a vásárosok rakták ki portékájukat, a szervezők nagyon odafigyeltek, hogy hagyományos, kézi készítésű termékek, húsfélék, sajtok kerüljenek az asztalokra, így nyomuk sem volt a máskor oly nagy számban jelen lévő bóvliárusoknak. A központban felállított színpadon is egymást követték a műsorszámok, fúvószenekarok, néptáncosok, énekesek szórakoztatták a városközpontban sétálókat.
Délben tartották a központi sétány egyik bejáratánál a Moldovai család által ajándékozott és a városháza által felállíttatott, nagy méretű székely kapu avatóünnepségét.
Gyerő József polgármester köszöntötte a jelenlévőket. „A székely kapu mától a székely népi iparművészet e helyet vigyázó remekműve, gyakorlati rendeltetéséből eredendően utcát és parkot választ el, de ugyanakkor köt is össze” – hangoztatta Gyerő. „A kovásznai önkormányzat a nemzetiségi hovatartozást átívelő tisztelet, az egyetemes szép iránti értékelés megnyilvánulásaként értékeli a Moldovai házaspár adományát” – utalt a polgármester arra, hogy az adományozó házaspárban a férj magyar, a feleség román nemzetiségű. A kaput Balogh László kézdi-orbai református esperes áldotta meg.
A kapu faragója, Bodor János érdeklődésünkre elmondta: a Páván ismeretlen mester által 1761-ben készített székely kaput vette alapul az új bejáró elkészítésénél. A minta a honfoglalás kori sírokban is megtalált palmettás motívumok alapján készült, életfát ábrázol. A pákéi kapu – amely egykor a Miskolci-bennvaló előtt állt, onnan került a csernátoni múzeumba – a lehető legtisztább forrás, igazi kútfő, ezért használja előszeretettel az új kapuk elkészítésénél – mondta Bodor. Azt is megtudtuk, hogy lényegében két kapuról van szó, olyan értelemben, hogy mindkét oldala ki van faragva, az egyik oldal faragását a város javára ingyen végezte a faragómester.A kapuavatón közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezetésével, a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület képviselői, Szobo Alpár versmondó és Thiesz Katalin népdalénekes.
A kapuavatást követően Jakab Kevend hagyományőrző huszárkapitány állt lovával a nagyszínpad elé. A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai és honvédjei, valamint a székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred tagságának nevében Gyerő József polgármestertől kérte az engedélyt a huszártoborzás megtartására. Az engedélyt azonnal megkapta, így kezdődhetett a toborzás. Száz katonát kívántak sorozni, de végül csak hét kovásznai legény vállalta az ötéves huszárságot, illetve honvédséget.
A toborzást követően a megyei és orbaiszéki önkormányzatok vezetői álltak a színpadra, ahonnan Gyerő József köszöntötte „a mofetták és ezer borvízforrás városában” megrendezett forgácsfesztivál résztvevőit. Orbán Balázs-idézettel elevenítette fel Orbaiszék tájainak szépségét, összegzésként elmondva: „a természeti szépségeiben párját ritkító Háromszéknek a kis Orbaiszék az a része, mely lakói életében a hegyeknek, fáknak, az erdőnek mindig meghatározó és sajátos szerep jutott”.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke lóháton, a huszárokkal együtt érkezett Kovásznára. Ő maga is szólt az egybegyűltekhez, beszédében a háromszéki katonai élet sikereit, érdemeit méltatta. 170 évvel ezelőtt Gábor Áron és társai itt, Háromszéken szabadságharcot szerveztek és visszaadták a székely nemzet becsületét, átírták az akkori Közép-Európa történelmét – hangoztatta.
