A Laurent Balleste tengerkutató és víz alatti fotós vezette kutatócsoport négy tagja vasárnap este már családja és barátai körében ünnepelte a teljesítményt az után, hogy három napot egy kanárisárga dekompressziós kamrában töltöttek egy uszályhajón Marseille és Monaco között.

Százhúsz méteres mélységben a nyomás a Föld felszínén tapasztalható nyomás 13-szorosa. Ha fél órára búvárként lemerülnénk ebbe az úgynevezett mezofotikus zónába – ahová a felszínről beérkező fénynek kevesebb mint egy százaléka jut csak le –, alapvetően öt órába telne, mire a szükséges dekompressziós állomásokkal ismét elérhetnénk a felszínt. „Azzal, hogy folyamatosan egy olyan kamrában voltunk, amely a 120 méteres mélység nyomását reprodukálta, elkerültük a végeláthatatlan dekompressziós állomások beiktatását. Nem volt a merüléseinknek időkorlátja” – mondta Ballesta.

A kutató négy hetet töltött a 10 négyzetméteres kamrában Antonin Guilbert tengerbiológus, Thibault Rauby búvár­instruktor és Yannick Gentil operatőr társaságában. A speciális kamrarendszer egy uszály fedélzetén volt a hozzá kapcsolódó egy négyzetméteres acélkapszulával. A szakemberek mindennap alig három perc alatt lesüllyedtek 120 méteres mélységre. A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek. Ebben a mélységben a víz 13 Celsius-fokos, de ilyen nyomás alatt sokkal hidegebbnek tűnik. Mindennap, amikor visszatértek a felszínre, a nyomás alatt lévő kamrákban tudtak aludni, zuhanyozni és egy kis asztalnál enni. Az ételt a zsilipkamrán keresztül kapták meg. A projekt idején a csoport folyamatosan kapcsolatban állt a külvilággal.

Balleste az expedíció idején több ezer felvételt készített a Földközi-tenger 120 méteres mélységtartományában. A kutatás egyik eredményeként sok fajt csak most sikerült megörökíteni természetes élőhelyén. „Mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, de ezen belül számos külön világ létezik. Nekünk megadatott a lehetőség, hogy felfedezzünk egy másik világot” – nyilatkozta a tudós.