Észak-Írországban nyugtatja a kedélyeket a brit miniszterelnökFüggetlenségi népszavazást akarnak a katolikusok

2019. augusztus 1., csütörtök, Világfigyelő

A brit európai uniós tagság megszűnéséről (Brexit) és a felekezetközi önkormányzatiság helyreállításáról folytatott tárgyalásokat tegnap az új brit kormányfő Észak-Írországban. Boris Johnson az öt legjelentősebb párt vezetőjét hívta találkozóra.

A miniszterelnök, aki kedd este érkezett Belfastba, elsőként a kisebbségben lévő konzervatív brit kormány külső támogatójával, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőivel folytatott megbeszélést. Az észak-írországi brit fennhatóságot pártoló protestáns többség legnagyobb politikai erejének vezetője, Arlene Foster a találkozó után közölte, a Brexittel kapcsolatban mindketten hangsúlyozták, hogy megállapodással záruló kilépést akarnak. Véleményük szerint az ír kormánynak és az Európai Uniónak változtatnia kell retorikáján, és nyitottnak kell lennie egy új megállapodás elfogadására, nemcsak az Egyesült Királyság, hanem Írország és Európa egésze érdekében. Arlene Foster szerint a megállapodás nélküli Brexit csak azért van napirenden, mert ahelyett, hogy egy mindkét fél számára előnyös megállapodásra törekedne, az Európai Unió szét akarja szakítani az Egyesült Királyságot. „Ebben azonban egyetlen brit kormányfő sem működhet közre” – jelentette ki. Arra a kérdésre nem adott egyenes választ az újságíróknak, hogy támogatja-e a megállapodás nélküli Brexitet, amellyel kapcsolatban Boris Johnson rendre azt hangoztatja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp távozik az Európai Unióból, ha kell, rendezetlen körülmények között is.

Észak-Írországban a többség, csaknem 56 százalék a bennmaradásra szavazott a 2016-os Brexit-népszavazáson.

Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Sinn Féin elnöke, Mary Lou McDonald a miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kétségbe vonta Boris Johnson pártatlanságát, amivel arra utalt, hogy a tory kormány csak a DUP támogatásával lehet többségben a londoni parlamentben. A legnagyobb észak-írországi katolikus erő élén álló politikus figyelmeztette a brit kormányfőt, hogy a rendezetlen Brexit katasztrofális hatással lenne az ír gazdaságra, a társadalomra, a politikára és a nagypénteki békére. Mary Lou McDonald a találkozó előtt a BBC rádiójának azt mondta, Nagy-Britanniának fel kell ajánlania a népszavazás lehetőségét Észak-Írország számára az elszakadásról és az Ír-sziget egyesítéséről, amennyiben továbbra is a megállapodás nélküli Brexitre törekszik.

A helyi pártokat mélyen megosztja az Észak-Írország és Írország közötti szárazföldi határ ellenőrzésének ügye. A Brexit jelenleg érvényes határnapja, október 31. után ez a 499 kilométeres szakasz lesz az egyedüli szárazföldi határ az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amelyen azonban már hosszú ideje nincs fizikai határellenőrzés, és a felekezeti konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki béke is garantálja a határ nyitva tartását. Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban az úgynevezett tartalékmegoldás rendelkezik az említett határszakaszról. Eszerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora – amelynek a múlt szerda óta hivatalban lévő Johnson az egyik szószólója – és a Demokratikus Unionista Párt viszont határozottan elveti a tartalékmegoldást.

Boris Johnson belfasti tárgyalásainak másik központi eleme a felekezeti hatalommegosztásra alapuló önkormányzatiság helyreállítása. A 21 évvel ezelőtti nagypénteki egyezmény által elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt és a britellenes katolikus mozgalom vezető pártja, a Sinn Féin évekig együtt kormányozta Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva. A felekezeti hatalommegosztáson alapuló önkormányzatiság azonban 2017 januárja óta nem működik, mivel súlyos vita robbant ki a két nagy koalíciós párt között, névleg a megújuló fűtőanyagforrások használatának ösztönzését célzó, ám pénzügyi botrányba fulladt támogatási program miatt. A viszály hosszabb ideje egyéb orvosolatlan feszültségeket is a felszínre hozott, köztük az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vitát.

Tárgyalásai során a brit kormányfő hangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság mielőbbi helyreállításán dolgozik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1252
szavazógép
2019-08-01: Belföld - :

Diákhitel erdélyieknek is

A határon túli magyarok is igénybe vehetik a szabad felhasználású Diákhitel 1-et – közölte a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Magyar Péter szerint több mint húszezer magyar diák tanul erdélyi egyetemeken, viszont csak pár tucat veszi igénybe a hitelt.
2019-08-01: Világfigyelő - :

Adóamnesztiáról döntött a kormány

Adóamnesztiáról döntött a kormány – jelentette be a kabinet tegnapi ülése után Viorica Dăncilă miniszterelnök, ismertetve az erről szóló intézkedéscsomagot, amely érvényes lesz a jogi és természetes személyekre is, arra ösztönözve ezeket, hogy időben és maradéktalanul befizessék adóikat a kincstárba, ugyanakkor kedvezményeket biztosít azoknak, akiknek adóhátralékuk van.