A török államfő nem közölt részleteket a tervezett hadműveletről. Ankara korábban többször kilátásba helyezte egy újabb szíriai katonai beavatkozás lehetőségét az Eufrátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török–szíriai határ mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról. A török vezetés szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, miután a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Az YPG ugyanakkor az Egyesült Államok támogatását élvezi, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el a milíciát, mert úgy vélte, hogy a leghatékonyabb partnere az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban.

Az északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásának ötletét január közepén Donald Trump amerikai elnök tűzte újból napirendre. James Jeffrey, az amerikai kormány Szíriáért felelős megbízottja legutóbb a múlt hét elején látogatott Ankarába az ügyben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az amerikai küldöttség új javaslatai nem kielégítőek. Rámutatott: a török és az amerikai fél még mindig nem jutott dűlőre abban, hogy a biztonsági övezet milyen széles legyen és kik ellenőrizzék.

Ankarának három fő feltétele van: az övezetnek 32 kilométer szélesnek kell lennie, a térség felügyeletét Törökországnak kell végeznie, az YPG-nek pedig maradéktalanul ki kell vonulnia a területről.

Törökország korábban két hadművelet indított az YPG jelenlétének visszaszorítására Szíriában: Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016 augusztusától megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városok alkotta háromszöget az Iszlám Államtól, valamint az YPG-től, majd 2018. januártól az Olajág műveletben irányítása alá vonta a korábban kurdok ellenőrizte északnyugati Afrín várost és környékét.