A törvény értelmében a megbízott feladata az ukrán mint államnyelv, illetve az állampolgárok azon jogának védelme, hogy a közszférában minden információt és szolgáltatást megkapjanak ukrán nyelven Ukrajna egész területén, valamint elháruljanak az államnyelv használatának akadályai és korlátozásai.

A tisztségre pályázókkal szemben követelmény, hogy legalább 35 évesek, felsőfokú végzettségűek legyenek, beszéljenek ukránul és angolul, és rendelkezzenek jogvédő vagy az államnyelv védelme terén szerzett tapasztalattal.

A biztost a kormány nevezi ki és váltja le. Megbízatása öt évre szól, és a tisztséget legfeljebb kétszer töltheti be egymás után. Nem rendelkezhet képviselői megbízatással, nem vehet részt más fizetett vagy vállalkozói tevékenységben – kivéve az oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységet, az orvosi, sportoktatói vagy bírói gyakorlatot –, valamint nem lehet egy vállalkozás irányító vagy felügyelő testületének és politikai pártnak a tagja sem.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament, és Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. (Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.)

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként Moszkva-párti parlamenti képviselők, akik az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály felülvizsgálatáért. Tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.