Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint Magyarország ma ugyanazt kívánja magának, mint a szomszédainak: valamennyien legyenek erős és cselekvőképes regionális együttműködésre kész és képes nemzeti államok, amelyek minden többségben és kisebbségben élő nemzeti közösség számára biztosítani tudják a szülőföldön a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést. A házelnök szombaton az erdélyi székelyszentistváni református templomban beszélt erről a Kárpát-medencei Szentistván és Szentkirály nevű településeket tömörítő Szent Király Szövetség 23. találkozóján.
Kövér László szerint a magyarok tudják, hogy Kelet-Közép-Európában nem a száz éve kialakított politikai határok tologatásával, de nem is a többségi nemzetek kizárólagosságra törekvésével, az erőszakos kiszorítással, történelemhamisítással és megfélemlítő provokációval, hanem az elmúlt ezer évben természetes módon kialakult gazdasági, közlekedési, logisztikai és kulturális kapcsolatok, lehetőségek és lehetőségforrások közös hasznosításával lehet előrelépni.
Kövér László felidézte: Magyarország történelme során a muhi csata, a mohácsi csata, az elbukott Rákóczi-szabadságharc, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, a trianoni békediktátum, a második világháború, majd a levert 1956-os forradalom után is kilátástalannak látszó helyzetbe került, mégis mindig képes volt újjászületni. Ezt azzal magyarázta, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.
A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök prédikációjában kijelentette: nem lehet úgy kereszténynek lenni, hogy csak azt vesszük ki a Bibliából, ami tetszik. Szerinte csak úgy maradhatunk életben, ha megszólal bennünk Isten, ha megszólal a lelkiismeret. Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy vélte: nincs ok az elkeseredésre, az idő a magyarságnak dolgozik, „mert mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezreden át építettük”. Ugyanakkor a magyarság a szentírási és Szent István-i fundamentum alapján ezerszer is képes a honfoglalásra.
A rendezvényen hagyományőrző koronaőrök vitték be a székelyszentistváni református templomba a Szent Korona másolatát, amely mellett a rendezvény egész ideje alatt díszőrséget álltak.
A találkozón Kövér László és Vass Imre, a Székelyszentistvánt is magában foglaló Makfalva község polgármestere adta át a díszpolgári címet a településen született Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdásztársaság tiszteletbeli elnökének.
A Szent Király Szövetség tagja Magyarországról Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály, Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint a Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Sajókirályi, a mostani találkozón vették fel a Szent Istvánnak szentelt templommal rendelkező kárpátaljai Aknaszlatinát. A Maros megyei Székelyszentistván a kommunizmus évtizedei alatt elveszítette önállóságát, jelenleg Hármasfalu település és Makfalva község része.
