A hírügynökség tudósítója látta a tervezetet, amely tehát figyelembe veszi a döntéshozatalnál megkerülhetetlen állandó BT-tag Oroszország legfőbb kifogását.

Moszkva azért utasította el az előző javaslatot, mert az kimondta, hogy amennyiben négy hónap alatt Belgrád és Pristina között nem születik megállapodás, automatikusan életbe lép az Ahtisaari-terv, s Koszovó elnyeri a nemzetközileg ellenőrzött függetlenséget. Ez a formula egyáltalán nem ösztönözte az albánokat arra, hogy bármiben is kompromisszumot kössenek a szerbekkel, csupán arra lett volna jó, hogy négy hónappal elhalassza a Belgrád által egyértelműen elutasított megoldás életbe léptetését. Az új tervezetből ez már kimaradt, s a dokumentum említést tesz a szerb parlament április 5-én elfogadott, az Ahtisaari-tervet elutasító, Koszovót ismételten Szerbia elidegeníthetetlen részének nyilvánító határozatáról. Az Egyesült Államok és az EU ugyanakkor az új javaslatban is ragaszkodik ahhoz, hogy a dél-szerbiai tartomány esete egyedi, Jugoszlávia erőszaktól kísért szétesésének, s az albánok elleni 1999-es népirtásnak a következménye, ezért a vele kapcsolatos döntések nem számíthatnak precedensnek az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Elsősorban orosz részről — de más országok is — több ízben felvetették, hogy Koszovó függetlenné tétele, egy nemzetközileg elismert ország, Szerbia területi szuverenitásának megsértése veszélyes példa lehet, láncreakciót indíthat el, amelynek során más országokban élő népcsoportok is önálló államiságot követelhetnek, s azt, hogy rajzolják át a nemzetközi határokat.