Hiányosan, mindössze három résztvevővel zajlott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által meghirdetett Erdélyi Nemzeti Kerekasztal vasárnap, az EMI-táborban. A kezdeményező ifjúsági szervezeten kívül egyelőre a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mutatott hajlandóságot a nemzeti ügyekben való együttgondolkodási, együttcselekvési folyamat elindítására. Ehhez várják a jövőben az RMDSZ és a további, nemzetpolitikával foglalkozó erdélyi magyar szervezetek csatlakozását – áll az MPP sajtóirodája által kiadott közleményben.
Sorbán Attila Örs, a kerekasztalt kezdeményező EMI elnöke felvezetőjében kifejtette, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy milyen ártalmas a politikai alakulatok, szervezetek közötti széthúzás a magyar önvédelem, az érdekképviselet és érdekérvényesítés szempontjából. Ezért az EMI felhívást intézett minden erdélyi magyar szervezethez és párthoz, azzal a szándékkal, hogy az EMI-táborban, erdélyi nemzeti kerekasztal keretében keressék meg közösen a lehetőséget tevékenységeik összehangolására. Ez nem egy fúzió, nem egy ernyőszervezet koncepciója, hanem egy új fórumé, amelynek szereplői közösen gondolkodva szabnak irányt az erdélyi magyarság kérdéseinek megoldására – hangsúlyozta Sorbán. Hozzátette, a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon is igen nagy tétje lesz annak, hogy sikerül-e összefogni, együtt dolgozni.
A nemzeti kerekasztal fontosságára erősített rá Mezei János, az MPP, illetve Csomortányi István, az EMNP elnöke is. Elemezve az erdélyi magyarságot érintő politikai helyzetet, előrevetítve a választási törvény módosításainak várható eredményeit, vázolva a román hatalom elnyomó törekvéseinek várható következményeit, Csomortányi úgy fogalmazott, „Szeretjük, nem szeretjük egymást, mi, erdélyi magyar politikai pártok, együttműködésre vagyunk ítélve.” Szerinte olyan stratégiát kell keresnie az erdélyi magyarságnak, amely maximalizálni tudja a jelenlétét úgy az önkormányzatokban, mint Bukarestben, és amely lehetetlenné teszi azt, hogy a román főhatalom bizonyos politikai vagy egyéni érdekek mentén lekenyerezze a magyar képviseletet.
Bármennyire is elcsépeltté vált az összefogás fogalma, enélkül nem teljes az erdélyi magyarság képviselete – mutatott rá hozzászólásában Mezei János. Felsorolva azokat a gondokat, amelyekkel a magyar közösség hosszú ideje küzd, rámutatott, „nem elég az RMDSZ gondolkodása, mert ahogy látjuk, még mindig megoldatlanok olyan problémák, amikre 30 éve várunk megoldást”. Hangsúlyozta, a felelősségteljes érdekképviselet a közösség egészére vonatkozik, és következtetett: ez nem mondható el az erdélyi magyarság esetében. „Ha összefogásról beszélünk, az az első szempont, hogy ne söpörjük félre azokat az erdélyi magyar polgárokat, akik egy adott magyar politikai szervezetétől eltérő nézeteket vallanak” – fogalmazott.
A választási sikerek fontosságát taglalva, az MPP elnöke rámutatott, az összefogásnak nem csupán ezért a sikerért kell megtörténnie, hanem közös cselekvést is kell jelentsen. Meglátása szerint listába kell foglalni a problémákat, ütem- és cselekvési tervet kell készíteni, a megoldást arra a szervezetre kell bízni, amely a legtöbb lehetőséggel és eszközzel rendelkezik. „Le kell szögezni konkrét célokat, amelyekből nem szabad engedni. Ha szükséges, újra és újra vissza kell térni ezekre, még akkor is, ha ez a kiállás esetleg buta csökönyösségnek tűnik, mert láthatóvá kell tenni: nem unjuk meg, nem adjuk fel” – fogalmazott Mezei János.
A kerekasztal résztvevői leszögezték: a közösen összeállított, nemzeti minimumnak is nevezhető prioritási listát mindannyiuknak közösen kell felvállalniuk, és közösen kell dolgozniuk a megvalósításáért is. Hogy az együttműködés megvalósulhasson, várják az RMDSZ és a nemzetpolitikával foglalkozó erdélyi magyar szervezetek csatlakozását, ugyanakkor számítanak a civil szervezetekre, illetve adott esetben az egyházakra is.
